Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)
MAROSVÁRI Attila: A kiszombori rotunda kutatástörténete
ban a török pusztítást, valamint a terület birtokosainak állandó változását, az nagy valószínűséggel az épület keleties jellegével függhetett össze. A hagyomány sokáig úgy tartotta, hogy a templom török mecset volt. E hagyományt erősítette meg Bárány Ágoston, Torontál vármegye első történetírója, aki 1845-ben kiadott munkájában megjegyezte a településsel kapcsolatban, hogy „Töröktanya volt egykor; mit az úgy nevezett »töröktemető« nevű hely, 's a' régi törökmecset, melly ma a' cath. templomnak, sanctuarium gyanánt szolgál, eléggé igazolnak. Hogy a törökök valóban használták az épületet, annak halvány emlékei lehettek azok a török írásjelek, amelyeket az egyik fülke oldalába karcolva találtak 7. A templomra a következő adat 1650-ből maradt ránk, amely olyan plébániáról tudósított, mint ahol nem volt plébános. 8 A török kiűzését követően a falu közigazgatásilag a Temesvári Bánság része lett, majd ezen belül a Csanádi Kamarai Tiszttartóság kötelékébe került, tehát kamarai birtok lett. 9 E tény mindenképpen jótékonyan hatott a településre, mert a betelepítésekkel párhuzamosan ismét benépesedett a falu (az 1717-es Mercy-féle összeírás már 15 házat vehetett számba 1 0), oly annyira, hogy 1722 körül újból plébániát szerveztek itt, 1744-ben pedig mód nyílt arra, hogy a sok évtizedes interregnum, valamint az árvizek pusztításait kijavítsák a rotundán. E javítás azonban bővítéssel is járt: a körtemplomot a nyugati oldalán megnyitották, s egy 10 öl hosszúságú fatornyos templomot építettek hozzá, amelynek szentélyét immáron a rotunda alkok ta 1 1. 1776-ban ezt a fatornyos templomot elbontották, s annak helyén 1777-ben a kor provinciális barokk stílusában egy új templomhajót építettek 1 2. Minden bizonnyal ekkor festették a templom szentélyét képező rotunda mennyezetére a legújabb régészeti feltárással ismét napvilágra került barokk freskókat. A rotunda-szentélyt ekkor, majd 1797-ben ismét, amikor a falu új birtokosa, Oexel Mátyás kriptát épített itt, feltöltötték, továbbá jelentős átalakításokat végeztek az ablakokon és a karéjokban, hogy alkalmassá tegyék új funkcióinak betöltésére. Mindez felbecsülhetetlen károkat okozott az épület eredeti állapotában 1 3. A rotunda állagát tovább rontotta az 1834-es átalakítás, amikor a keleti fülkékbe új ablakokat vágtak 1 4. Ebből az időszakból való az a leírás, amely aránylag részletes képet nyújt a templom állapotáról. Az 1836-os Canonica Visitatio az alábbi tájékoztatást adja a templom épületéről: „Ez a templom szilárd anyagból, mégpedig a szentély több évszázaddal ezelőtt bolto6 BÁRÁNY Ágoston: Torontálvármegye' hajdana. Budán. 1845. 122. 7 KlSS Mária Hortensia: Kiszombor története. (Falutanulmány). Makó [1940]. Csanádvármegyei könyvtár 35. 86. Ezeket az írásjegyeket a legutolsó, 1975-ös régészeti feltárás már nem tudta hitelesíteni. A hagyomány azonban, miszerint a rotunda mecsetként funkcionált, még a legutóbbi időben is megjelenik. Lásd: Csanád Egyházmegye Jubileumi Évkönyve 1980. Hn. [Szeged], 1980. 113. 8 JUHÁSZ Kálmán: A Csanádi püspökség története (1552-1608j. Makó. 1935. Csanádvármegyei Könyvtár 28. 6., lásd még: Uő.: A Csanádi püspökség története (1608-1699). Makó. 1936. Csanádvármegyei Könyvtár 29. 136. 9 BÖHM Lénárt: Dél-Magyarország, vagy az úgynevezett Bánság külön történelme. I-II. Pest. 1867. II. 6. 10 KovÁCH Géza. 30. 11 KISS Mária Hortensia. 86-87., BOROVSZKY Samu: Csanád vármegye. II. 635. 12 Uo. Lásd még: Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár. I.I.e. Egyház-igazgatási iratok. Parochialia. Egyházközségekre vonatkozó iratok a XVIII. századtól. Kiszombor. (A továbbiakban: Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár. I.l.c. Kiszombor). 34. sz. 13 BARTH Ferenc: A kiszombori műemlék. - Katolikus Alföld. 1940. 47., BÍRÓ Béla: Hatszázéves freskó Kiszomborban. - Katolikus Szemle 1940:1. 9. 14 DÁVID Katalin: Az Árpád-kori Csanád vármegye. 40. 88
