Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori rotunda kutatástörténete

zatosra, a hajó pedig 1777-ben síkmennyezetűre épült. A torony zsindelyes, s leghamarabb újólag be kell födni, a templom pedig a sekrestyével együtt cserepes tetejű. A szentély teteje lyukas, ezért ki kell javítani. A sekrestye a rosszul ráhelyezett tető miatt esős időben mindig megtelik vízzel, ennek gerendái és a síkmennyezet a tetővel együtt fel vannak támasztva, mivel a rothadás miatt beszakadnának, szinte romos állapotúak. Az új sekrestye emelése végett a tekintetes Oexel család a patrónusi jogoknak örvendve 1834 novemberében gondoskodott hatvanezer téglának az összegyűjtéséről, melyek ezidőtájt hiánytalanul a templom mellett vannak összerakva"

1

5 (Dr. Orbán Imre fordítása). A láthatólag rossz állapotú templom felújítására a következő években került sor: 1839-ben az eredeti körtemplom-szentélyt tovább csonkítva hozzáépítettek egy emeletes sekrestyét,

1

6 1842-ben pedig újjáépítették a tetőt és a roskadozó födémet, valamint . . . , 17 a torony is új, fenyőzsindelyes tetőzetet kapott. A templom nem egyszer drasztikus átalakítása, főként a rotunda nyugati és északi beépítése a XIX. század közepére jóformán teljes egészében elrejtette a szem elől a Dél-Alföld legépebben megmaradt kora-középkori építészeti emlékét. Talán ez lehetett az oka, hogy Henszlmann Imre, aki a közeli Csanád templomának 1868-as ásatásakor igen sokat időzött a környéken,

1

8 1876-ban kiadott, s többek között Magyarország román kori műemlékeit számba vevő munkájában csak a függelékben említi meg a kiszombori rotundát.

1

9 Pedig Römer Flóris az Archeológiai Közlemények 1876. évi II. füzetében a hazánk területén lévő román stílusú műemlékek között részletes leírást adott a körtemplomról. Tudomásunk szerint ez a legkorábbi feljegyzés, amely a rotundát mint fontos román kori emléket írta le. Römer ismertetése így hangzik: „Kis-zomboron, mely közel a Maroshoz fekszik, az ujabbkoru templomnak szentélye egy románkoru kerektemplomnak maradványa. Feltűnvén nekem a sajátságos szentélyzáradéknak kúpos teteje, valamint a külső falon lefutó keskeny oszlopok, vizsgáltam az egyik oldalról, t.i. északról e kerekegyházhoz csatolt sekrestyét, mely sokkal későbbi. A szentély hajdan 6-szögü volt, jelenleg csak négy és fél ív maradt meg, a többi másfél ív át van törve, és maradékfalai a templomhoz vannak csatolva. A boltgerinczek e téglaépitményen hasábosak és egyszerűen leszeletvén válltőbe mennek át. A körök közei 7'7~-nyiek a szentély átmérője 46'7~. Kelet felé kerek szemöldü ablak maradt fenn; az oszlopfejek fölött keskeny ablakok vannak, az egyes bolthajtásoknál há15 Canonica Visitatio 1836. Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár. I.l.c. Kiszombor. 34. sz. Az eredeti szöveg a következő: „Status Aedificii Ecclesiae. Ecclesia haec e Materialibus solidis, Sanctuarium quidem ante plura secuta ad fornituram, navis vero anno 1177 ad tabulatum aedificata, turris scandulis proxime novitus tegenda, Ecclesia vero una cum Sacristia imbricibus tecta est. Tectum Sanctuarii foraminosum, quo ... reparandum. Sacristia ob male situatum tectum, tempore pluvisio semper aquis plena, cum eius trabes, tabulatum, et una etiam tectum sustentantes putredine corruptae sint, ruinae proximo est. Pro erigenda nova Sacristia, Inclyta Familia Oexel lure Patronatus gaudens, mense Novembri anno 1834. sexaginta milUa tegularum curavit coacervare, quae adhuc numero integro penes Ecclesiam compositae sunt.

" 16 Canonica Visitatio 1852. Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár I.l.c. Kiszombor. 34. sz. Kiss Mária Hortensia, tévesen, 1849-re datálja az emeletes sekrestye hozzátoldását a szentélyhez. Lásd: KISS Mária Hortensia. 88. 17 Canonica Visitatio 1857. Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár. I.l.c. Kiszombor. 39. sz. 18 HENSZLMANN Imre: Archeológiai kirándulás Csanádba. = Archeológiai Közlemények. VHI.(1871):1. 1-34. 19 HENSZLMANN Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mü-emlékeinek rövid ismertetése. Bp. 1876. 177. 89