Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)
SIPOS József: Földreform, földigények és földosztás 1919 tavaszán ....
zatlanságát bizonyítja, hogy e földosztásról a város legújabb monográfiája sem tesz említést. 3 5 A Szabolcs vármegyébe kiküldött birtokrendező bizottság, Rapcsák János vezetésével március 4-én, Ibrányban kezdte meg a munkáját. Ott - mint láttuk - február 17-re 526 földigénylőt írtak össze. A község határában, „Lónyay János grófnak és társainak mint egy háromezer katasztrális hold földje kerül fölosztás alá és ebből a területből valószíOí nűleg minden ibrányi igényt ki lehet elégíteni." Polgáron és környékén, - ahol az egri főkáptalannak mintegy 50.000 kat.hold földbirtoka volt - 1919. március 13-án kezdte meg a Merényi Elemér min. tanácsos által vezetett birtokrendező bizottság a munkáját. Itt - mint láttuk, szintén február 17-re - 1521 földigénylőt írtak össze. Most megalakították a 48 fős helyi választmányt, amely Kazár Istvánt választotta elnökének. Úgy gondolták, hogy a földet húsz holdas parcellákban osztják fel, de az „állattenyésztés fejlesztése érdekében nagy közlegelőket is hagynak". A nagy távolságok miatt „öt-hat új község" alakítását és „nagy mezőgazdasági gyáripar" létesítését is tervezték. Úgy a gyárak létesítésének, mint az egész földbirtok parcellázásának a finanszírozását egy, az „Altruista Bank égisze alatt alakulóban lévő helyi néptakarékra bízzák, amelyben a kisemberek ezrei lesznek a részvényesek." 3 7 Ugyanakkor az is igaz, hogy az MSZDP Szabolcs megyei vezetősége a március 2-8-a között megtartott járási értekezletek után, az ottani követelések alapján - 11.-én levélben kérte az FM szociáldemokrata államtitkárától a következőt: „az eddig Szabolcsban működő egy-két földosztó bizottság helyett, (...) minél több földosztó bizottságot kirendelni méltóztassék hogy a földosztás gyorsan lebonyolíttassék, mert ellenkező esetben anarchia elé nézünk, melyet akkor fékezni nem lesz lehetséges." Ezzel egyidőben Kiss Roland szociáldemokrata kormánybiztos is intézkedett, hogy „o kormány minél több bizottságot küldjön ki a földosztás foganatosítása céljából." Egyúttal utasította a főszolgabírókat; „hivatali tekintélyének teljes latbavetésével a legsürgősebben hasson oda, hogy a hatósága területén lévő ... középbirtokok tulajdonosai (esetleg bérlői is) kellő mennyiségű földet bocsássanak" a földmunkások számára - nem harmados, hanem - feles művelésben! 3 8 A földigénylők összeírásával és a földosztás megkezdésével kapcsolatos pozitív példákat természetesen még hosszan lehetne sorolni. Azok - részben - megtalálhatóak a munkásság és parasztság életét bemutató 1918/19-es megyei dokumentumkötetekben. Ezek feldolgozása és alapos kiegészítése még fontos feladata a korszak agrártörténészeinek. E munka elvégzése azt fogja bizonyítani, hogy Kávássy Sándornak volt igaza, amikor 1969-ben azt állította, hogy 1919 február végén, március elején mintegy „188 járásba, illetőleg ezeken belül 570 felosztási körzetbe ment birtokrendező bizottság." Mindezek a tények azt is megkövetelik, hogy felül kell vizsgálni a monografikus feldolgozásokban és az egyetemi jegyzetekben „A földművelő nép földhöz juttatásáról szó35 Egy emberibb életért. Emlékek, dokumentumok Balmazújváros agrárszocialista- és munkásmozgalmának történetéből. Balmazújváros, 1988. 98.p. 36 Nyírvidék, 1919. III. 7. Földosztás megkezdése a Lónyay uradalomban. A cikket közli: A munkásság és parasztság élete és mozgalmai Szabolcs-Szatmár megyében 1886-1919. - Források és dokumentumok Szerk.: HÁRSFALVI Péter. Nyíregyháza, 1981. 266-267.p. 37 Nyírvidék, 1919. III. 14. A földosztás munkája főkáptalani birtokon. U.o.: 272-273.p. 38 U.o. 271-272. p. 74
