Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)
SIPOS József: Földreform, földigények és földosztás 1919 tavaszán ....
részt az őszi betakarításban, (erre vonatkozóan az FM december 18-án újra bizalmas rendeletet adott ki!) és a katonaságtól történt szabályos eltávozásukat nem tudják igazolni. Kávássy tanulmánya szerint Buza Barna november 7.-i rendelete csak 25-én érkezett meg Somogy megyébe, amelyet az alispán másnap nyilvánosságra is hozott. Ezt követte november 29-én az alispán e rendelethez adott végrehajtási utasítása, amelyben 12 tagú összeíró-bizottságok megalakítására kötelezte a képviselőtestületeket. Ennek felét az 5. k. holddal nem rendelkező földigénylőkből kellett kiválasztani. Hivatalból tagjai lettek a községi körjegyzők, vagy helyettesei és a községi bírók, „akiknek a bizottság rendelkezésére kell állniuk, szakszerű felvilágosítást kell adniuk és el kell végezniük az írásbeli munkát, de szavazati joggal csak akkor rendelkezhetnek, ha a képviselőtestület a bizottságba beválasztotta őket. A bizottság elnökének kijelölését szintén a képviselőtestület hatáskörébe utalta." 1 2 Kávássy részletesen bizonyítja, hogy „a bizottságok megalakulása, működése és az összeírás lebonyolítása - legalábbis helyenként - nehézségekbe ütközött és problémákat vetett fel." Végül mégis megállapítja, hogy „a bizottságok ennek ellenére is majdnem mindenütt megalakultak, és az összeírások végül is csaknem mindenünnen befutottak". A szerző - a rendelkezésre álló források alapján - csupán a kaposvári összeíró bizottság munkáját ismerteti: annak megalakítására 1918. december 31-én került sor, összeállítása pedig az „egyes pártok és politikai szervezetek delegálása útján történt". (Az SZDP Somogy megyei titkára és más vezető emberei mellett abban helyet kapott a Kisgazdapárt egyik megyei vezetője is!) „A bizottság 1919. január 21-én kezdte munkáját és február 15-e táján fejezte be. Az összeírást betűrendben haladva végezték. ...Február 5-én a kimaradók számára pótösszeírást tartottak." Kávássy hangsúlyozza, hogy „az összeíró bizottságok munkája a valóságban lényegesen több problémát vetett föl, mint amennyit a források alapján megragadni módunkban áll. Erre utal, hogy a bizottságok munkája a tervezettnél jóval hosszabbra nyúlott. ..Az összeírások felterjesztésére végül február 27-én került sor és március hó folyamán még mindig terjesztettek fel megkésett összeírásokat. 1 3 Ezután a szerző megállapítja, hogy "sajnos, az összeírások értékes anyagának nyoma veszett, s ez idő szerint csupán egy összesítés és két részadatot tartalmazó jelentés áll rendelkezésünkre. Az összesítés szerint 311 községben 35.272 igénylőt írtak össze." A megyei összesítésből nem derült ki, hogy „az igénylők hány kat.holdra tartottak igényt". Ezért Kávássy a rendelkezésére álló kaposvári adatokból (1027 földműves, földmunkás és gazdasági cseléd összesen 12.264 k.holdat, a 195 okleveles gazda, tisztviselő, katonatiszt és iparos pedig 2614 k.holdat igényelt) és három község adataiból arra a következtetésre jut, hogy Somogy megyében a 311 községben a 35.272 igénylő kb. 330.000 k.holdat igényelt. (Ez - átlagot számítva - egyénenként 8-10 k.holdas igényeket jelent. - S.J.) Arra a kérdésre, hogy mennyi pénzt ajánlottak fel az igénylők a földért és a mezőgazdasági felszerelésekért, Kávássy a kaposvári adatok alapján a következőket állítja: 1027 földműves, földmunkás és gazdasági cseléd az igényelt 12.262 k.holdért 647.400, 12 KÁVÁSSY Sándor: A földművelő nép földhöz juttatása Somogyban 1919-ben. Agrártörténeti Szemle, 1969. 7. évf. 193-194.p. 13 Kávássy, i. m.: 194-197.p. 60
