Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)
SIPOS József: Földreform, földigények és földosztás 1919 tavaszán ....
a gazdasági felszerelésekért pedig 38.411 koronát ajánlott fel. 1 4 (Ha az igényelt holdak számával (12.262) elosztom az értük fölajánlott összeget, akkor megkapom, hogy egy k.holdért átlagban 52,8 koronát tudtak a földigénylők felajánlani. - S.J.)Ez pedig megfelelt egy k.hold egyéves kisbaszonbérleti díjának. 1 5 Ezen adatok alapján Kávássy arra a következtetésre jut, hogy Somogyban „a parasztság nem rendelkezett a föld megvásárlásához szükséges tőkével". Végül a szerző fontos megállapítása, hogy a kaposvári „1222 igénylőből mindössze 14 akadt olyan, aki örökbérlet formájában kívánta a földet. Ez az adat azt bizonyítja, hogy a megye szegényparasztsága idegenkedett az örökbérlet formától és évszázados vágyának megfelelően teljes tulajdonába kívánta venni a földet". 1 6 Kávássy rendkívül jól adatol, színvonalas tanulmányai - véleményünk szerint még ma is alkalmasak arra, hogy az e kérdésekkel foglalkozó helytörténeti kutatások szakmai-módszertani-szemléleti megújulását eredményezzék. Sajnos, ez a mai napig nem történt meg. E lehangoló helyzet késztet arra, hogy az eddigi kutatási részeredményeinket - rövidítve - újra közreadjuk: ezzel is szeretnénk az agrártörténészek figyelmét a polgári demokratikus forradalom agrárpolitikájára irányítani. Remélve, hogy e forradalom győzelmének 80. évfordulója újabb inspirációkat ad az e témakörrel kapcsolatos dokumentumok és tanulmányok publikálásához. Feltételezésünk szerint az ország minden meg nem szállt megyéjében a Somogy megyeinek megfelelően történt a földigénylők összeírása. Ezt bizonyítja Moson vármegye alispánjának felterjesztése az FM-hez. Ebből kiderül, hogy a „földmíves katonák földhöz juttatása tárgyában 1918. november 7.-én kiadott szám nélküli FM rendeletre" ő már 1919. február 20-án (tehát korábban, mint Somogy megye!) felterjesztette a vármegye 45 községének jegyzékét. A még hiányzó 11 község jegyzékét pedig - nem tudjuk miért - csak március 19-én küldte el az FM-be. Talán ennek is köszönhetően ez az irategyüttes megmaradt. Ali községben február 17-27. között fejezték be a földet igénylő hadviseltek összeírását. Ezeket általában a falvak jegyzője, vagy a bírója írta alá. Ez azt látszik bizonyítani, hogy itt is a Somogy megyeihez hasonlóan oldották meg az összeíró-bizottságok felállítását, amelyeknek hivatalból tagjai lettek a községi körjegyzők, vagy helyettesei és a községi bírók. Ali Moson megyei község földigénylőinek adatait összegezve a következőket állapíthatjuk meg: all községben 1632 földigénylőt írtak össze. Ebből 1003 földnélküli, 300 fő 0-1, 239 fő pedig 1-5 k.hold tulajdonosa volt. Közülük elsősorban a földtulajdonosok rendelkeztek házzal: az 564 háztulajdonosból kb. 160-nak csak fél háza volt. 1 7 A Moson megyei összeírások mellett szerencsére más típusú összeírások is készültek és fennmaradtak. A központi kormányzat Földművelésügyi Minisztériuma által összeállított kérdőívet ui. a Nagyatádi Szabó István vezette Országos Kisgazda- és Földművespárt vezetősége továbbfejlesztette és központi sajtóorgánumában 1919. január 19-én „Mi legyen a földosztás első lépése" című cikkben közölte. 14 U.o. 15 Kávássy, i. m.: 199.p. 16 Kávássy, i. m.: 197.p. 17 SlPOS József: Paraszttársadalom és földigények 1919 tavaszán (Adalékok Somogy-Moson-Komárom és Fejér megyékből) -Agrárnépesség, agrártársadalom Magyarországon a Mária-Terézia-kori úrbérrendezés és 1945 között. Bessenyei György Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszéke. Nyíregyháza, 1987. 339-369.p. 61
