Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)
MARJANUCZ László: Szeged társadalma és népességfejlődése a 18-19. században
ház és iskola építésére vonatkozó kérelmüket. 7 4 Egymás elviselésének szép példája volt, hogy a katolikus egyház engedélyezte, illetve szemet hunyt az evangélikus halottak katolikus temetőben való elhantolása felett, amit nyilván befolyásolt a két rítus közötti nagyobb hasonlóság, az egyházi szolgáltatások egybefonódásának európai gyakorlata. 1856-ban végre megkapták saját temetkezési helyüket, s ami még ennél is fontosabb: ingyen telket Szeged közterületéből egy saját templom, iskola és imaház felépítésére. 7 5 Ebből a helyzetből adódhatott egyes katolikus törvényhatósági képviselők aggodalma, hogy a polgárosodás erőteljes üteme Szeged katolikus jellegét csorbíthatja, s ezért átirat megfogalmazását javasolták, mely szerint a vegyes vallásúak lakta városokban a lelkészválasztási jogot csak katolikus vallású polgárok gyakorolhatták volna. 7 6 Azonban épp az egyház alkalmazkodóképességét bizonyítandó, a közgyűlés katolikus tagjainak többsége mint a fejlődés szellemével szembenálló indítványt, elutasította. Sőt, Rózsa Ferenc plébános Szeged Törvényhatósági Bizottságában, az urbanizáció, a modern polgári változások híveként tünt fel. Nevéhez kapcsolódott többek között a Főgimnázium, Kegyesrendi Ház, a rókusi, móravárosi és egy tucat tanyai népiskola létrehozása; a kereskedelmi és felsőbb leányiskola beindítása, polgári találkozóhelyek (parkok, sétányok) és a városi színház építése. A Móra által is fontosnak tartott paraszti polgárosodást azzal segítette elő, hogy az út- és járdaépítés forszírozásával fizikai és átvitt értelemben is járható összeköttetést teremtett város és környéke között. 7 7 Javaslatára kezdték kiépíteni a tanyai postaszolgálatot, a külterületi orvos- és bába állásokat rendszeresíteni, s ezzel a sajátos szubkultúrában élő emberek számára is kézzelfoghatóvá tette a polgári átalakulás eredményeit. Tanácsi jegyzőkönyvek gyakran tudósítottak arról, hogy katolikus négyosztályi népiskolákat emeltek „katolikus főiskolává", illetve miként bővítették a piarista gimnázium évfolyamainak osztálykeretét, 7 8 egyéb katolikus nőneveldék és fiútanodák számát. Számsoraink végülis azt bizonyítják, hogy a katolikus vallás hegemón helyzete nem változott, ám kizárólagossága a más hitű polgári erők következtében megcsappant. E kvázi államegyházi jellegre utalt negatív módon Kremminger Antal plébános kifakadása, amiért a céhek elhanyagolták egyházi kötelességeiket, az „isteni szolgálatokat". A polgári szabadságjogok szelektív kezelésének korában az 1860-as években a tanács saját céhbiztosait, a céhek akkori „politikai tisztjeit" utasította, hogy a céhtagok vallásos kötelezettségeit, az istentiszteletek látogatását állami erőszakkal is biztosítsák. 7 9 Meg kell még magyaráznunk a görögkeletiek, reformátusok és zsidók palánkbeli koncentrációját. Ez összefüggött a Palánk múltbeli közigazgatási hagyományaival — mint civitas hosszú ideig Csongrád megye székhelye volt, — itt összpontosult a sókereskedelem, a szárazföldi és viziforgalom. 8 0 Gazdasági súlya a török hódoltság 74 CsmL. Tan. jkv. 6537/1854. 75 CsmL. Tan. jkv. 546/1856. 76 CsmL. Szeged város Th. Törvényhatósági Bizottsága Bsz. Közgyűlésének jegyzőkönyvei. (Kgy. jkv.) 113/1885. 77 CsmL. Kgy. jkv. 81/1890. 78 CsmL. Tan. jkv. 1419/1855. Kgy. jkv. 150/1881. 79 CsmL. Tan. jkv. 11/1855. 80 BÁLINT Sándor: A Palánk - MFM Évkönyve. Szerk.: TROGMAYER Ottó. Szeged, 1968. 151. p. 39
