Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)
MAROSVÁRI Attila: A kiszombori rotunda kutatástörténete
a Marosi sókereskedelem iránt már érzékelhető közelséggel adhat támpontot e hipotézis helytállóságának igazolására. 12 8 Kozák Károly egy évtizeddel a kiszombori templom régészeti feltárást követően újabb adatokkal igyekezett bizonyítani a három magyarországi hatkaréjos rotunda johannita építését, s analógiát talált a Vésztő-mágori dombon 1968-1978 között feltárt CsolLnemzetségi monostor körtemploma, valamint a Kiszombor-Karcsa-Gerény csoport között. Tanulmányában megerősítette korábbi álláspontját, mely szerint e körtemplomokat funkcionálisan telepítették, kivétel nélkül olyan folyók, illetve olyan át kelőhelyek mellett, melyeknek stratégiai funkciójuk volt. Hangot adott annak a véleményének is, hogy mivel a körtemplomok elérhető távolságra voltak a Nagyvárad melletti Szent János johannita kolostorhoz, feltételezhetően a lovagrend műhelyének alkotásairól, vagy legalábbis érzékelhető hatásukról lehetett szó a hatkaréjos rotundák esetében. További adalékot jelentett korábbi véleményéhez annak a Csemegi által már 1960-ban felvetett gondolatmenetnek az átvétele is, miszerint e körtemplomok valamiféle épületbe szerkesztett ősi bajelhárító jelképek voltak. 12 9 Kozák Károly újabban érvként hozott analógiáit fenntartással kell fogadnunk. A Vésztő-Mágorhalmon folytatott ásatások valóban felszínre hoztak egy - a monostor legkorábbi építési periódusának tartott - lapos falazókövekből épített 4-4,5 méter átmérőjű kör alakú templom alapjait, amelynek belső tagolására vonatkozóan nem találtak bizonyítékokat. E keleti vonásokat viselő körtemplomot (melyet minden kétséget kizáróan bizánci stílusú falfestmény díszített) a kutatás a Csolt-nemzetség magánkegyúri kápolnájának tartja, s eredetét az Ajtony veresége előtti időre teszi, nem kizárva azt 1 sem, hogy a körtemplom építésére a X. század végén került sor. Ha e kutatások helytállóak, a vésztő-mágori körtemplom aligha támaszthatja alá Kozák elméletét a kiszombori templom XII-XIII. századi keletkezésével kapcsolatosan, sőt, inkább a rotundának a XI. századi keleti kereszténységgel való összefüggését magukévá tevő kutatók érveit gyarapítja. Ugyancsak kétséges lehet Kozák Károlynak a kolozsmonostori rotundára való hivatkozása. Valóban, 1975-ben, a kiszombori körtemplom régészeti feltárásának évében a kolozsmonostori vársáncon folytatott ásatások során felszínre kerültek egy a téböl XIV. szerk.: BLAZOVICH László. Szeged. 1989. 20. Ugyancsak nem igazolható Kozák Károly feltevése, miszerint a Kiszomborhoz közeli szőregi bazilita monostor bármikor is a johanniták birtokában lett volna. Vö.: KARÁCSONYI Péter: Szőreg középkori története, in: Szőreg és népe (Tanulmányok), szerk.: HEGYI András. Szeged. 1977. 74. 128 KOZÁK Károly: Téglából épített körtemplomaink. 82-83., Szeged története I. 300. Juhász Kálmán adatai alapján a Torontál megyei Aracsán bizonyíthatóan jelen voltak a johanniták a XIII. század első évtizedeiben (JUHÁSZ Kálmán-LOTZ Antal: Szerzetesrendek a Csanádi egyházmegyében a középkorban, in: Tanulmányok Csongrád megye történetéből XVIII. szerk.: BLAZOVICH László. Szeged. 1991. 89-90.), a Kiszomborhoz való földrajzi távolság ily módon valóban elhanyagolható szempont, ugyanez igaz akkor is, ha helytálló Reiszig érvelése a torontáli Charcha tekintetében (lásd: 124. jegyzet) 129 KOZÁK Károly: Kiszombor. 12-13. 130 ISTVÁNFI Gyula: Vésztó-Mágorhalom Csolt-monostor helyreállítása 1978-82. - Műemlékvédelem. 1985:2. 73-75. A feltárást vezető régész, Juhász Irén szerint nem bizonyítható teljes egészében, hogy ez volt az első, bizánci stílusú templom. Feltételezése szerint a rotunda a XI. század második felében felépített templom mellett állt, s a kegyúr kápolnája volt. LáBd: JUHÁSZ Irén: A Csolt-nemzetség monostorának története. - Békési Élet. 1980:4. 445., Uő.: Vésztő. Mágori domb. Bp. 1984. Tájak, korok, múzeumok 172. 4. 119
