Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)
MAROSVÁRI Attila: A kiszombori rotunda kutatástörténete
23. kép A kolozsmonostori rotunda alaprajza (Dékány Tibor nyomán) XII-XIII. század fordulójára datálható, kívül kör, belül hatkaréjos rotunda alapjai. 131 E rotunda tökéletesen megegyezett a Kiszombor-Karcsa-Gerény csoport körtemplomaival, s negyedikként e csoporthoz illeszkedett. A kolozsmonostori rotunda azonban nem csupán egyezőségeket, de - miként Dékány Tibor erre rávilágított - különbségeket is mutatott a már ismert csoporthoz képest. Eltért abban, hogy nem fontos víziút mentén feküdt, mint az eddig ismertek, eltért abban is, hogy Kolozsmonostor kétségbevonhatatlanul bencés alapítás, tehát sohasem volt, s nem is lehetett a johannitáké, s eltért abban is, hogy nem téglából, hanem faragott kőből építették. Ugyanakkor alaprajzi kialakítása és mérete tökéletesen megegyezett a gerényi rotundáéval, így tehát a csoporttal való közvetlen kapcsolata kétségbevonhatatlan. 13 2 A kolozsmonostori rotunda mindenesetre kérdésessé tette Kozák Károly hipotézisét, hiszen éppen azokon a pontokon mondott ellent a koncepciónak, amelyekre az épült. A kolozsmonostori rotundáról tudósító Dékány Tibor ezért olyan hipotézist keresett, amely magyarázatot ad az egyezőségekre, ugyanakkor értelmezhető indoklást nyújt a különbözőségekre is. Úgy ítélte meg, hogy a hatkaréjos rotundák esetében nem a szerzetes- vagy lovagrend típusa, hanem az eretnekség elleni harc volt a lényeges, s Csemegihez hasonlóan a hexagram szerkesztésben ő is a Szentháromság fogalmának megjelenítését fedezte fel, melynek funkciója nézete szerint az ariánus, majd a bogumil mozgalmakkal szembeni védekezés volt. 13 3 Szembetűnő - írta Dékány -, hogy a hatkaréjos és a négykaréjos rotundák (melyek a keresztelés szimbólumát hordozhatják magukban) az ország keleti peremvidékén, nagyjából egyenletes eloszlásban találhatók meg, lazán követve a keleti határvidék ívelését. 13 4 131 DÉKÁNY Tibor: A negyedik hatkeréjos rotunda. - Műemlékvédelem. 1983:3. 192-193. és 199-200. 132 Uo. 199. vő.: Erdély történetei. A kezdetektől 1606-ig szerk.: MAKKAI László és MÓCSY András. Bp. Akadémiai. 214. és 222., ENTZ Géza: Erdély építészete a 11-13. században. Kolozsvár. 1994. Az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadása. 27. 133 DÉKÁNY Tibor: A negyedik hatkaréjos rotunda. 196-197. 134 Uo. 199. 120
