Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)
MAROSVÁRI Attila: A kiszombori rotunda kutatástörténete
hangban van azzal a bizánci adattal, hogy a gyula a császártól sok pénzt kapott", 9 3 Másutt azt állítja, hogy „A ma ismert bizánci templomok fejedelmi vagy főúri alapítások. Alaprajzuk centrális; a ma is álló kiszombori és a térképről ismert csanádvári körtemplom, az előbbi belső karéjokkal tagolt: talán Gyula és Ajtony templomai. " 9 4 Egyértelműen a görög egyház jelenlétének emlékeként tartja számon a kiszombori rotundát Kristó Gyula 9 5 is. Pedig Dávid Katalin a Györffy opponensi véleményére adott válaszában már 1974-ben óvatosságra intett, amikor fölhívta a figyelmet arra, hogy elégtelen indok az, hogy a település neve összefüggésbe hozható a Gyula felmenői között szereplő Zombor-ral, s aligha elégséges bizonyíték a környéken talált bizánci pénzlelet; sokkal fontosabb ezeknél a templom titulusa. Míg ugyanis a X-XI. században a biztosan a görög egyházhoz tartozó templomok védőszentje Keresztelő Szent János, vagy a két katonaszent, György és Demeter voltak, addig a nyugati egyház missziós templomait Mária, Péter-Pál, vagy a missziót végző egyház valamelyik tisztelt vértanúja nevére szentelték. 9 6 Mivel a kiszombori rotunda kettős hatást hordoz magában, tehát éppannyira a bizánci, mint a nyugati kereszténység hatását, a szerző szerint nem tekinthető közvetlen bizánci központi építészeti emléknek és „építészeti megoldásainak keleti analógiái nem indokolják a görög misszióhoz csatolását". 9 7 Dávid Katalin dilemmáját osztotta Levárdy Ferenc is: „...a kerek templomokról nehéz lenne megmondani, hogy bizánci térítők építették-e, vagy a morva-szláv kereszténység építőmódját felhasználó nyugati térítést szolgálták-e ". 9 8 Hasonló óvatossággal fogalmazott Marosi Ernő is, aki e különleges templomokat szintén a bizánci épülettípusok ismeretével kapcsolta össze, de Györffy Györggyel, vagy Kristó Gyulával szemben óvakodott pontosan meghatározni az építés korát, illetve hátterét. Ugyanakkor újból fölvetette a mindaddig megválaszolatlan kérdést: vajon valóban eredeti falusi templomokról van-e szó a hatkaréjos körtemplomok esetében, vagy valamilyen különleges funkció betöltésére épült szent helyekről? 9 9 Marosi Ernő a csoporthoz tartozó gerényi rotunda építéstörténetét vizsgálva Gervers-Molnár Verával és Dávid Katalinnal szemben egy sokkal későbbi időrendet állított fel. Elfogadva a három rotunda együvé tartozását, s elfogadva a rotundák építése egymásutániságának sorrendjét, a gerényi építmény részletes elemzésével arra a megállapításra jutott, hogy az ottani templom semmiképpen sem épülhetett a XIII. századot megelőzően. Ha ez igaz, s ha igaz, márpedig igaz, a három rotunda rokonsága, akkor nem lehet közel két évszázados különbség az építésük között. Ebből valószínűsít hető, hogy nem a gerényi épült korábban - ez a stílusjegyek alapján egyértelműen kizárható -, hanem a karcsai és a kiszombori épülhetett később, a XII. század vége felé, ami még magyarázhatóvá teszi a karcsai templom XIII. századi bizonyított átalakítását. 10 0 Marosi úgy vélte, hogy a XI. századi bizánci kapcsolatot csak Kiszombor kora 93 Magyarország története. I. 683. 94 Uo. 827. 95 BLAZOVICH László-KRISTÓ Gyula: A csongrádi régió 1100 éve. Szeged. 1993. 14. 96 DÁVID Katalin: Válasza az opponensi véleményekre. - Művészettörténeti Értesítő. 1974:4. 336. 97 Uo. 337. 98 LEVÁRDY Ferenc: Magyar templomok művészete. Bp. 1982. Szent István Társulat. 54. 99 MAROSI Ernő: Magyar falusi templomok. Építészeti hagyományok. Bp. 1975. Corvina. 26. 100 MAROSI Ernő: A gerényi rotunda építéstörténetéhez. - Építés-Építészettudomány. 1973. 297. A gerényi rotundáról lásd még: DESCHMANN Alajos: Kárpátalja műemlékei. Bp. 1990. Tájak-korok-múzeumok könyvtára 2. 23. és 57-59., DÉKÁNY Tibor: A gerényi templom. - Honismeret, 1981:1. 40-43. 110
