Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)

Iráni eredetű hatások a magyar régiségben - Szarmaták, alánok, jászok és a magyar nyelv iráni jövevényszavai. Az állítólagos kaukázusi őshaza

MAKKAY JÁNOS hunjaival, majd végül az avarokkal, noha az ezekhez csatlakozottak száma már valószínűleg sokkal kisebb volt. Egyébként pedig a XI-XIV. században a kún birodalomban majd ennek a tatárok által való feldúlása után is, a történelem megtalálja az alánokat, ászokat vagy jászokat úgy Dél-Oroszországban, mint a kúnokkal Moldvában és még távolabb nyugaton Magyarországban."

19

8 De nem ártott volna, és nem árt, figyelembe venni - főleg olyan helyzetben, amikor a jászok bejöveteléről, illetve a Jászságba kerülésének rejtélyéről semmi pontosat nem tudunk - Jankó János saját állásfoglalását sem, amely így szólt: „Ha valakinek a magyar írók közül ötlött volna eszébe, hogy a jászok alánok, következéskép szarmaták, a kik Pannoniában 567 körül éltek, honnan 568-ban a longobardokkal Itáliába mentek, nem zárkózhatott volna el a feltevés elől, hogy a mai jászok azoknak a jazyg-szarmatáknak maradékai, a kik egykor a Tisza mellékein laktak."

19

9 Jankónak ez a tétele akkor is komoly megfontolást igényel, ha egyesek hajdan tudálékos módon - és tévesen - a jász népnevet a szarmata jazigok nevével azonosították.

20

0 Furcsa, hogy a nyelvtörténeti kutatás nem említ adatokat olyan, fiatal iráni dialektusból való szókölcsönzésekre a magyarban, amelyek e 13. századi beköltözők nyelvéből származnának, hiszen Harmatta középiráni jövevényszavaink legfiatalabb, ötödik rétegét a khorezmi kálizokhoz köti,

20

1 akik az adatok szerint a honfoglalás után, de még a 10. században telepedtek be Magyarország198 JANKÓ 1900, 142. 199 JANKÓ 1900, 143. 200 PÁLÓCZI HORVÁTH 1989, 55, illetve részletesen NÉMETH 1990,186. 201 HARMATTA 1977,182. 202 GYÖRFFY 1990, 51-54; HARMATTA 1994a, 314. 94