Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)
Iráni eredetű hatások a magyar régiségben - A jászok és iráni jövevényszavaink eredete
Iráni eredetű hatások a magyar régiségben A jászok és iráni jövevényszavaink eredete Ami számunkra lényeges, az a magyar őstörténet kutatóinak állásfoglalása a magyar nyelv iráni jövevényszavainak kérdésében Tomaschek és Munkácsi fentebb röviden ismertetett 203 kaukázusi alán tézisének a meghatározó hatása alatt és után. Az álláspontokra az jellemző, hogy semmi biztos adat nincs az ősmagyarság feltételezett Kaukázus-vidéki lakterületére. Gombocznál például: „Csak sejtelemképen vetem fel, hogy talán a magyarokat is az a kcleteurópai népmozgalom sodorta [délre] a Kaukázus felé [tegyük hozzá, hogy éppen akkoriban, amikor a kaukázusi bolgárok onnan éppen északra vándoroltak], a mely a hún birodalom felbomlása után a szabirok előnyomulása következtében zajlott le. ... A Kaukázus vidékére vezetnek egyébként a magyar nyelv oszét elemei is, a melyek, hangalakjuk után ítélve, szintén csak IV-VI. századi jövevényszavak lehetnek." 20 4 Németh Gyula nem beszélt ugyan iráni szókölcsönzésekről, de nagyjából elfogadta Gombocz véleményét, sőt keltezte is az ősmagyarság tartózkodását a Kaukázus-hegység és a Kubán folyó közötti területen: ebben a kaukázusi hazában élt on s a magyarság 460-465 tájától körülbelül 830-ig. Moravcsik Gyula szerint szükségszerűen fel kell tenni, ... hogy a 460 táján a Kaukázus vidékére vonuló ogur népek egyike már magával hozta a későbbi magyarság magvát képező finnugor törzseket." 20 6 Halasi Kun Tibor kaukázusi kor névvel illette azt az időszakot [463 tájától a 800-as évek elejéig], amikor az ősmagyarság a Kaukázus északi lejtőin és a Fekete-tenger partjain az onogur, szavárd és török-kazár népekkel politikai kapcsolatban együtt élt, a Don alsó folyása, a Fekete-tenger, a Kaukázus, a 203 Ld. pl. MUNKÁCSI 1905. 204 GOMBOCZ 1921,18-19. Némileg eltérő szövegezéssel GOMBOCZ 1960, 29-30. 205 NÉMETH 1986, 267-268. 206 MORAVCSIK 1930, 30. 95
