Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)
Az avar hring és a gyűrűs sáncok és várak
Az avar hring és a gyűrűs sáncok és várak Szőke Béla már 1960-ban világosan megírta, hogy az elmúlt két évszázadban csaknem minden olyan kutató tárgyalta a hringet, aki Közép-Európa kora középkori történetével foglalkozott, és régészeti-történeti irodalmunkban „... közhellyé vált az a tétel, ... hogy az avaroknak kiterjedt, jól kiépített védelmi rendszerük volt, s ennek egységei a kerek, gyűrűalakú földvárak, a hringek voltak." 14 2 A rövid, de magvas cikk minden karoling forrást ismer, amely Nagy Károly 791. és 796. évi avar hadjárata kapcsán megemlékezett a hringről, kiegészítve a szentgalleni szerzetes leírásával is. Az egyik legfontosabb forrást kétségtelenül Einhardus annalesei jelentik. Ezeknek a forrásoknak a hringre vonatkozó adatai a következők: Hunorum regia que Hringus vocabatur, azaz a hunok [avarok] központja, amelyet hringnek neveznek; [Hunorumque] regia, quae, ut dictum est, Hringus, a Langobardis autem Campus vocatur, ex toto destructa, azaz Pippin, Nagy Károly fia a hunok [avarok] központját, amit hringnek neveznek, és amelyet a langobárdok Campusnak neveznek [neveztek], teljesen elpusztította. 14 3 Locus, ubi reges Avarorum cum principibus suis sedere consueti erant, quem et in nostra lingua Hringe nominant, tehát az a hely, ahol az avarok fejedelmei az előkelőkkel tanácskozni [törvényt ülni] szoktak, amelyet a mi [germán] nyelvünkben hringenek mondanak. 14 4 Terra, inquiens, Hunorum novem circulis cingebatur.... Novem hegin muniebatur.... Tarn latus fűit unus circulus, hoc est, tantum intra se comprehendit, quantum spácium est de castro Turico ad Constanciam, ita stipitibus quernis, faginis vei abiegnis exstructus, ut de margine ad marginem 20 pedes tenderetur in latum, et totidem subrigeretur in altum, civitas autem universa aut durissi142 SZŐKE I960,61. 143 Einhardi Annales MGH SS I. 183 (SZŐKE 1960, 61-62 után). 144 Annales Laureshamenses MGH SS 1. 37 (SZŐKE 1960,62 után). 69