Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)
A kard - Chlenodia regis Athylae és az Árpádok ivócsészéje
MAKKAY JÁNOS hogy az - inkább a hun kori, magasabb testű és nem a szélesebb szkíta kori bronzedényekhez hasonlító - üstökben fővő valamit [áldozati húst] az áldozók kavarják. 5 4 De emlékeztetni szeretnék itt arra is, hogy az áldozati étel üstökben való kavarása-főzése évezredekkel korábbi eredetű iráni szokás volt, legalább a gödörsíros kultúra korszaka (pl. a majkopi kör) óta. 5 5 Megállapítható tehát, hogy a szent, mágikus, csodás erejű kardokhoz fűződő legkülönbözőbb hiedelmek nem félrevezetések és ármánykodások hátterei vagy eredményei voltak, hanem ősi eredetű hitek és szokások szívós továbbélései, akár az ilyenekben eredetileg hívő népektől idegen népek közösségeiben. A kardkultusz egyik ősi, a sztyeppen óriási területen elterjedt ága feltétlenül az iráni nyelvű és ethnikumú népek nagyon ősi hitvilágában gyökerezik (amelynek lehettek természetesen széles körű további indoeurópai kapcsolatai, de ezekkel a kérdésekkel itt most nem szükséges foglalkoznunk 5 6). Nagy a valószínűsége, hogy tőlük vették át, ismerték meg a török népek, közöttük a hunok is. Irániaktól, sőt irániak által jutott el a szokás és mondaköre Nyugatra, a kelta nyelvű népek világába, és honosodott ott meg, majd az ottani ősi elemekkel keveredve, alakult ki az Artur-mondakör több jellegzetes vonása. A kérdésnek van azonban még egy további, ugyancsak az iráni népekhez kötődő keleti elágazása is, meglepő feltevésekkel. 54 BOKOVENKO 1987, 3. ábra 2, a Karaszuk-kultúra késői szakasza, kései szkíta vagy korai türk kori ábrázolások. FETTICH 1940, VIII. 1-9. 55 Az üstökre ld. MAKKAY 1994, 861. j., további irodalommal. SCYTHIAN art 1986, 54. kép: öntött bronzüst áldozati húsok készítésére a Kelermes kurgánból, a Kr. e. 7. század végéről, a 6. század elejéről; uo. 161. kép: hasonló edény a Kr. e. 4. század elejéről a Raszkopana mogila nevű sírhalomból, és egy hasonló korú üst a csertomliki sírból a 270. képen. A húsnak az üstökben való keverésére a régi iráni népeknél ld. MAKKAY 1989, 70-71, további adatokkal. 56 Ld. 14-16. j. 32
