Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)
A kard - Chlenodia regis Athylae és az Árpádok ivócsészéje
A szent kard és a kardáldozat a forrásokban és a régészeti leletekben Erre a távol-keleti ágra legújabban szintén Littleton hívta fel a figyelmet (bár Heller Bernát, sőt őt megelőzően Barátosi Balogh Benedek már tudott erről az összefüggésről: ld. 58. j.): mielőtt Japán területén a Kr. u. 6. században meghonosodott a buddhizmus, az ottaniak ősi mitológiája valamikor korábban erős indo-európai hatások alá került. Ezeknek a hatásoknak határozott iráni jellegzetességei értelemszerűen leginkább valamilyen szkíta eredetű befolyással magyarázhatók. 5 7 A leglogikusabb tehát a Kofun vagy Tumulus időszak elején történt, lovas nomádok és hozzájuk társult kései, hajdan szkíta [iráni] eredetű népek utódainak Kr. u. 350-400 közötti közös, Koreáig elérő inváziójára gondolni. Ez a főleg iráni erőkre épülő invázió mint tudjuk - meg is hódította Koreát, és a vele érkező iránialtáji vegyes vallásos elemek további hódítások nyomán szinkretisztikus vallássá egyesültek Japánban az ottani ősi népekkel való keveredés során. Nem okozhat tehát meglepetést, ha megtudjuk, hogy e vallási rendszer harci istenének, Susa-nö-wo-nak természetesen volt egy hírhedett kardja is, a Kusa-nagi kard, amellyel a hős feldarabolta a Sárkányt, és amely kard a három japán császári regália egyike lett. 5 8 Az isten alakja és a kard tettei köré fonódó mitológiai részletek közül számos további mutat összefüggéseket védikus, óiráni és óoszét elemekkel. 5 9 57 LITTLETON 1981, 269-270, további japán irodalommal. 58 Meglepő lehet, de tény, hogy erre a japán mitológiával való összefüggésre már Barátosi Balogh Benedek (BARÁTOSI BALOGH 1906, 24-25), valamint Heller Bernát (HELLER 1912, 336) is utaltak, Heller szerint „Valóban ez a legmeglepőbb párhuzama az Attila kardjáról szóló mondának." Heller Bernát tanulmánya német nyelven is megjelent (HELLER 1912a). De már Heller előtt PRÖHLE 1911,209-211. 59 LITTLETON 1981. Heller Bernát, mint említettük, utalt egy, a japán mitológiával való összefüggésre: e monda szerint egy hegy tetejébe szúrt kardról van szó (HELLER 1912,336). 33