Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)
A kard - Chlenodia regis Athylae és az Árpádok ivócsészéje
MAKKAY JÁNOS egy kard, egy „szék" (netán egy fehér szék?), nyakláncok, korsók és egyéb értékes ötvösművek. 4 7 Az Árpádok tehát a kincstárukban lévő értékek egy részéről - tagadhatatlan Attila-tudatuknak megfelelően - azt hitték, hogy azok eredetileg Attila kincsei voltak, holott bizonyára csak Árpád és közvetlen elődei óta halmozódtak fel ezek a jelképes és valódi - arany - értékek. Több mint valószínű ugyanis, hogy Árpád népének 895-ös menekülése során a besenyő támadáskor a fejedelmi kincstár is komoly veszteségeket szenvedett. Nem mellékes, hogy ékköves csészéket a honfoglalás korból nem ismerünk, a leírás ma ismert párhuzamai kizárólag a Xosrö-csésze és a nagyszéksósi elektron csészeváz. Nem zárható tehát ki, hogy a Prágába került ékköves aranycsésze mégiscsak korábbi volt a honfoglalásnál. A kérdéshez tartozik, hogy az egyik legritkább honfoglalás kori tárgy az ezüstből készült csésze. Ebből mindössze hármat ismerünk (Gégény, Kétpó, Zemplén), az egyik a zempléni vezérsírból származik. 4 8 A Prágába került és ott nyoma veszett csésze bizonyára aranyból készült, és alighanem szintén a honfoglalás kor korai szakaszából, tehát Árpád idejéből származó remek darab volt, a királyi hatalom fényességét jelképező, iráni eredetre utaló, szakrális ivócsésze. Nem lehet véletlen, hogy ivócsésze több gazdag népvándorlás kori és türk fejedelmi kincs tárgyai között szerepel. • • • Az Artur-mondakör más részletei viszont (mint már említettük is) részben hiányoznak az oszét hagyományokból, de ezek egyike, a kőbezárt kard, amelyet a fiatal Artúr ránt ki onnan (akárcsak Theseus, felnőtt harcos voltát bizonyítandó), szintén a szarmata-alán körhöz kapcsolható, és Littleton a 4. század 47 SZŰCS 1993, 140-141. Szűcs szerint ez nem a székesfehérvári királyi kincstárvolt, hanem a Zágráb melletti Medvevárban őrzött. 48 FODOR 1994, 59. 30
