Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)

A kard

MAKKAY JÁNOS nem hozott ugyan sok szerencsét német forgatóinak, viszont Lipót halála után visszakerült a császár kincstárába, ahol germán koronázási díszkard lett belőle. Akár becsapták a ravasz germán királyok a kardmesével Attilát, akár nem, Attila kardja, azaz egy nagykirályhoz igazán méltó, egy bojtár és egy tehén által megtalált, germán urak által hamisított és Attilának csalfán átnyújtott hun királyi kard egyelőre nem létezik a régészeti leletekben. Nincs tehát egy hun, vagy hun kori, a maga nemében a remekmívű bécsi szablyával összevethető, Attila személyéhez akár a legenda leggyengébb szálaival kapcsolható kard vagy szablya.

8 így az alighanem Árlovagolt. Egyszer csak vadlovak szaladtak át előtte az úton, a Vörösderes felágaskodott, és Dzsingisz kán a lóról lezuhant a földre. Testében nagy fájdalmat érzett, mire Csoorkatnál táborba szállott." (LIGETI 1962, 127, 265). Ezek után mégsem zárható ki teljesen, hogy a kunbábonyi sír halottja, az avarok kagánja is leesett lováról, és egy kerítésoszlopra zuhanva, kiszúrta a szemét. 8 Előkelő hunok, esetleg vezérek díszes kardjaira Id. BONA 1993, 165, és az ott felsorolt, valamint további rajzok és képek, azaz 22/1-4., 47., 51-52., 56., továbbá a 10/a rajz, a 43., 51., 53. képek, a 48. rajz, a 79. kép, az 53. és 62. rajzok, a XVIII. és a XXII. táblák, a rajzokhoz fűzött magyarázat 12. pontja a 216. oldalon és a 22. pontja a 220. oldalon, valamint a 47^18. és 53. pontok a 232. és a 234. oldalakon. Hivatkozásaink igyekeztek pontosan követni a bonyolult ábrarendszer számozását. Mindezek közül csak a szeged-nagyszéksósi leletek rangja közelítheti meg azt, amit Attilához mérhetnénk. Ismert egyébként olyan vélemény is, amely ezt a rendkívüli leletegyüttest hun királyi sírnak tartja, jóllehet talán feltételesen. Bóna szerint pl. akár Rua, akár Attila jelképes sírja is lehet (BÓNA 1968,115). Harmatta Jánosnál pedig a szeged-nagyszéksósi lelet „nyilvánvalóan az egyik hun királynak volt a kenotaphiuma, aki távol a hun királyi szálláshelytől halt meg. A 430 körüli években egyetlen ilyen hun király volt, Uptaros, aki 430-ban a burgundok elleni hadjárat során a Rajna-vidéken hunyt el. így a szeged-nagyszéksósi hun fejedelmi lelet ... minden valószínűség szerint Uptaros hun király kenotaphiuma lehetett." (HARMATTA 1986, xxx). Bóna azonban legalább 1979 óta már másként értelmezi a nagyszéksósi együttest, és halotti áldozat részben égetett maradványainak tartja, egy valahol máshol [feltehetően a közelben] rejtőző igazi temetkezéshez kapcsolódó szertartás ma12