Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)

Iráni eredetű hatások a magyar régiségben - A jászok és iráni jövevényszavaink eredete

MAKKAY JÁNOS ban természetesen semmiféle visszhangot nem kapott, komoly tudományos javaslatot azonban gyökerében már évtizedekkel korábban, 1958-ban megpróbálta megfogalmazni D. Sinor

223 őstörténészeink és nyelvtörténészeink által aligha, vagy csak ritkán olvasott cikkében. A lényeg pontosan kiderül a kérdés igazi szakértőjének számító Korenchy Éva utolsó tanulmányából.

22

4 Korenchy szerint az újiráni nyelvi időszak kezdetét a 8-9. századra lehet tenni. Dialektusai közül a finnugor nyelvek szempontjából az oszét [óoszét] fontos: „Itt ismét mérvadóak a földrajzi tényezők. A magyar nyelvre gyakorolt iráni nyelvhatással kapcsolatban például a kutatók erősen számolnak az oszéttal. Ez történetileg hihető, földrajzilag azonban kevésbé, mivel a Kaukázusban elzárva, maga körében élő oszét közvetlen nyelvi hatása kétségbe vonható. És mi a biztosíték arra, hogy egy oszétnak tekintett kölcsönszó nem alán eredetű-e? ... És sajnos, pontosan az alánra vonatkozó bizonyítékok a legszórványosabbak."

22

5 Harmatta például könyvének második kiadásában

22

6 mindössze 11 szórványadatot sorol fel a szómutatóban, és ezek közül is kettő változat, három pedig az alánok nevére vonatkozik. Óoszét szójegyzéke ennél bővebb, de tagjai csaknem kizárólag olyan területekről származnak, amelyek kívül, sőt messze esnek bármilyen, joggal feltételezett ősmagyar-alán/óoszét nyelvkapcsolat komolyan szóba jöhető térségétől. A legutóbbi időkben egyes egyedül Aulis J. Joki volt az, aki alapos felkészültséggel és komoly tudományos formában felvetette, hogy a magyar nyelv középiráni és újiráni eredetű jövevényszavainak egy része, akár szarmata, akár alán dialektusokból, esetleg a Kárpát-medencében került átvételre, jóllehet 223 SINOR 1958. 224 KORENCHY 1988. 225 KORENCHY 1988, 674,673. 226 HARMATTA 1970,128. 102