Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)
A kard
A kard dok szomorú sorsokra jutott fehérvári kincstárában marad elajándékozásra 1063-ban, Székesfehérvárott került sor. Akkor, amikor IV. Henrik német uralkodó (1056-1106, 1084-től német-római császár) jelenlétében magyar királlyá koronázták Salamont, I. András idősebb fiát. Az orosz születésű anyakirályné, aki nászát I. Andrással Patak várában tartotta, így mondott köszönetet azért, hogy a németek Salamont támogatták I. Béla és a későbbi I. Géza ellenében. A háború küszöbén azonban I. Béla királyunk fölöttébb különös módon sérült meg életveszélyesen: dömösi udvarházában ráomlott a trónépítménye, és a várható csata előtt a harcmező közelében belehalt sebeibe. Nem tudjuk, hogy all. században milyenek voltak a magyar királyok trónjai, de ha csak egy fehér szék volt a trónus, az aligha omolhatott rá Béla királyra. A csatát nem is vívták meg, mert Salamon hazaáruló hívei átvezették az egyébként áthatolhatatlan gyepűn a germánokat. Furcsa módon alakult az elajándékozást követően a végzetes kard sorsa is. Nordheimi Ottó rövidesen továbbadta Dedi őrgróf fiának, de őt megölték. Ekkor a kard Henriké, a királyé lett, és tőle került Merseburgi Lipóthoz. Hersfeldi Lambert évkönyveiből megtudjuk, hogy ez a Merseburgi Lipót 1071-ben lezuhant a lováról, és Attila vagy Árpád - kezében tartott - csodás kardjába esve, meghalt. 7 Árpád hajdani kardja egy darabig tehát 7 ECKHARDT 1940, 187. Az Attila-kard kérdésében mindmáig alapvető Tóth Zoltán könyve (TÓTH 1930). Az a történet, hogy egy kiváló vitéz azért hal meg, mert leesik lováról, szintén csak mesés mondai elemnek látszana, ha nem tudnánk, hogy így járt 410-ben a keleti gót trón várományosa, Thorismund is, aki oly szerencsétlenül esett le lováról, hogy szörnyethalt. A források egy része szerint 450. július 28-án II. Theodosius kelet-római császár esett le a lováról és halt szörnyet (SZÁSZ 1994,273). Valamivel korábban Onegesius volt kénytelen jelentést tenni urának, Attilának, keleti útjáról és arról, hogy Attila fia, Ellák a hadjáraton leesett lováról, és eltörte a jobb karját (BORNMANN 1979, 44-45; SZILÁGYI 1904, 28). Egyébként 1226 őszén egy vadlóvadászaton Dzsingisz kán is leesett lováról, és alighanem ez volt halálának az oka: „Dzsingisz kán ekkor a Vörösderesen 11
