Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)

Szűcs Judit: Pálmonostora betelepülése

Jakabszállás lakóinak származása az anyakönyvek alapján Sz. KÖRÖSI ILONA „Bugac a hírmondója annak a nagy pusztaságnak, amely a múlt század közepéig tátongott megszállatlanul a Kecskemét —Fülöpszállás —Kiskőrös —Soltvadkert — Kiskunmajsa—Félegyháza közötti térségen" — írta 1937-ben, ma már klasszikusnak számító művében Erdei Ferenc. — „Ez a vármegyényi nagyságú terület hosszú időn keresztül olyan volt, mint ma Bugac, és még ma sem hasonlít a megállapodottabb településű vidékekhez. Orgovány, Páhi, Soltszentimre, Csengőd, Prónayfalva, Jakabszállás és Szánk községek terülnek el ezen a vidéken..."

1 Előadásom témája az e pusztaságon alakuló, a 18. századi szervezett telepítésekkel szemben kétségtelenül nehezebben induló, magukra hagyatottabb, szétszórtan elterülő, zárt falumag nélküli új pusztai falvak egyike: a múlt század második felétől fokozatosan benépesülő Szabadjakabszállás-puszta, 1924-től Jakabszállás néven önálló község. A korábban Szabadszállás, majd Kecskemét által bérelt Jakabszálláspusztát 1745-ben három részre osztották: a terület nagyobb részét Szabadszállás, a többit Fülöpszállás és Majsa váltotta meg. Fülöpszállási Jakabszállás — Fülöpjakab — 1883-ban közigazgatásilag Félegyházához került. Majsajakabszállás és Fülöpjakabszállás 1952-ben új községgé alakult Kunszállás néven. A Szabadszálláshoz tartozó Szabadjakab puszta csak 1924-ben vált önálló közigazgatású faluvá. Galgóczy Károly szerint Jakabszállás pusztának az 1870-es években 797 római katolikus lakosa volt, „akik pusztai iskolával leányegyházkép Félegyházához tartoznak."

2 A félegyházi anyaegyházhoz tartozásukból arra következtetünk, hogy ők a Félegyházához közelebb fekvő Majsa- és Fülöpjakab pusztán laktak. A Szabadszálláshoz tartozó pusztarész, mintegy 11 247 hold benépesedése valamivel később, az 1880-as években indult meg. A plébánián őrzött helytörténeti összefoglaló szerint északról és északkeletről kecskeméti és szabadszállási reformátusok, délről és délnyugatról, Félegyházáról, Majsajakabszállásról katolikusok érkeztek.

3 Az 1850-es évektől a kecskeméti ferencesek látták el az izsáki missziós körzetben a lelkészi teendőket. E körzethez tartozott Orgovány, Páhi, Ágasegyháza, Köncsög, Matkó, Szabadszállási Jakabszállás, Fülöpszállási Jakabszállás, Majsai Jakabszállás, Bugac, Bugacmonostor. 1 ERDEI FERENC 1937. 173-174. 2 GALGÓCZY KÁROLY 1877. 269. 3 Jakabszállás. Község- és plébániatörténet. 3 p. Róm. kath. Plébánia. Ezúton köszönjük Fekete János plébános szíves segítségét. 93