Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)

Szűcs Judit: Pálmonostora betelepülése

Az 1880-as években a szabadjakabi puszta déli részén már volt egy, Kovács János és felesége, Patkós Erzsébet adományozta telken épült iskola és a Kisboldogasszony tiszteletére szentelt kápolna, amelyet a hívek maguk szereltek fel. Szabadjakabszállás-puszta parcellázására 1896-ban került sor.

4 Ez természetesen meggyorsította a terület benépesülését. Az önálló jakabszállási plébánia megalakulása előtt a szabadjakabi lakosok anyakönyvezését Izsákon végezték. Az Izsákon anyakönyvezett szabadjakabi házasultakat 1876-tól tudtam nyomon kísérni. 1876 és 1895 között (tehát még a nagy parcellázási akció előtt) Izsákon 29 szabadjakabi lakóhelyű katolikus párt eskettek össze. Megjegyzem, a házasulok közül néhány esetben csak a feleség maradt Szabadjakabon; még az anyakönyvbe is bejegyezték, hogy a férj „lakik Szabadjakabon", de Nagy-Bócsán juhászkodik — mint például Lőrik István halasi származású juhász, aki kecskeméti származású feleségével költözött Szabadjakabra. A 29 házaspár származási helyéről: a férjek közül 8 kecskeméti, 5 szabadjakabi, 4 izsáki, 3 félegyházi, 2 orgoványi, 2 halasi, valamint l-l majsai, kunszentmiklósi és törteli származású volt. A feleségek származási helye: kecskeméti 9, szabadjakabi 8, izsáki 4, orgoványi 3, valamint l-l lajosmizsei, bugaci, kiskunfélegyházi, majsai és szanki. A 29 esetből 7 esetben azonos a férj és a feleség származási helye: 1 orgoványi, 2 szabadjakabi és 4 kecskeméti pár esetében. 1895 októbere és 1907 novembere között 50 szabadjakabi illetőségű házasulandó pár adatait jegyezték be az izsáki anyakönyvbe. A férjek származási helyének rangsorában első helyen áll Kecskemét (15), majd Szabadjakab (11), 6 fő félegyházi, 4 izsáki, 3 orgoványi, 2 szabadszállási, l-l személy pedig a következő helyeket vallotta származási helyének: Kiskőrös, Majsa, Bugac, Köncsög, Majsaijakabszállás, Fülöpszállás, Soltvadkert, Lajosmizse, Szentes. A feleségek származási helye a legtöbb esetben Szabadjakab (18), Kecskemét (17), félegyházi 6, orgoványi 2. l-l fő származási helyeként szerepelt ebben az időszakban: Izsák, Lajosmizse, Szabadszállás, Peszéradacs, Vadkert és Bugac. A férj és feleség származási helye a házasságkötés idején 12 esetben azonos: 7 pár volt szabadjakabi, és 5 pár esetében volt kecskeméti mind a férj, mind a feleség. Az érintett 100 fő közül 32-en voltak kecskemétiek, s ha tudjuk, hogy a magukat már szabadjakabinak vallók közül is sokan korábban Kecskemétről kerültek ide, feltűnő a kecskemétiek magas száma. A házasultak életkora 20 — 30 év között volt, de sok a tizenéves menyasszony is. Fiatalok, akik tágabb élettérre, lakó- és munkahelyre, jobbnak remélt megélhetésre vágytak. A századforduló Kecskemétje egyre zsúfoltabb, s bár voltak városközeli parcellázási és telepítési akciók, a Kecskemétről való kirajzás egyik nem elhanyagolható szempontja lehetett, hogy a várostól ugyan távolabbiak és rosszabb minőségűek voltak a jakabi földek, de olcsóbbak, könnyebben elérhetők. Szerepe lehetett régi családi hagyományoknak is, hiszen pl. a korábbi kecskeméti végrendeletekben gyakran történik utalás a jakabszállási pusztán lévő ingatlanokra. 1907 és 1918 között még mindig az izsáki anyakönyvben szerepelnek a szabadjakabi házasultak, összesen 49 pár. A férjek közül 22 kecskeméti származású, 4 CSATÁR ISTVÁN és társai (szerk.) 1939. 94