Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)
Szűcs Judit: Pálmonostora betelepülése
A fiú, ifjabb Laczkó Antal Szegeden ács lett, mesterével a Dunántúlt is megjárták. Anyja halála miatt szűkebb családjától elszakadt, anyai nagyszülei cselédje nem akart lenni, éppen a gazdasági válság idején a fővárosba ment, segéd, majd szakipari munkával tőkét gyűjtött. Három évi keresetével hazajőve az Aranyhegyen boltot rendezett be. Önálló kereskedő lett. (Korábban rövid ideig apja üzletét is vezette.) Egyik lánytestvére Szegeden nyitott fűszerüzletet, másik iparos felesége lett. Ifjabb Laczkó Antal egyik fia tanári diplomával a község tanácselnöke, a másik diplomás fiú Pesten él. Az első világháború után Pálmonostorán is osztottak a hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és árváknak házhelyet és földet. Nézzünk meg két olyan családot, ahol az apa hadirokkantként földet kapott! Az Ormándi József (sz. 1910.) közvetítette családi emlékezet szerint a nagyszülő, Ormándi Mihály (sz. kb. 1838.) juhász az Ormányságból jött. 3 8 1 8 93-ban, 50 évesen került Tömörkényre. 3 9 Ferencszálláson (ma Petőfiszállás) töltött hosszabb időt. „Juhász volt, merinóval mént (oda), ahol bérletben tudott legeltetni." Onnan jött át a Bánhídi dűlő 62. szám alatti tanyára és birtokra, ahol a színész-tulajdonos Kiss Mihály gazdaságát vezette. Egyik fiát, Jánost az őrgróf taníttatta. Bizonyára jogot végzett; magántanári és főtanácsosi címet kapott. Másik két fia, Mózes és Mihály gyermekei cselédek, részesek, erdőmunkások lettek. Ormándi Mózes hadirokkantként 1926-ban két hold földet és tanyát kapott kedvezményesen, János testvére öt hold földdel és tanyával segítette a nagy család eltartásában. De Mózes kilenc gyermeke nehezen talált megélhetést. A grófi birtok haszonbérlői, Lengyel Ferenc és Ötvös Oszkár foglalkoztatta őket; a közeli majorokban, a Sárga majorban, a percsorai és a tömörkényi majorokban is szolgáltak. Egy lány pusztaszeri kisparaszt felesége lett. A fiúk közül ketten hosszabb ideig erdőmunkások voltak. (Tyúkász Péterné Ormándi Anna sz. 1929.) Kósa Illés apja, Kósa Antal első világháborús hadirokkantként a sövényházi majorból az Aranyhegyen osztott 600 négyszögöles portára épített házba költözött. Ö is két hold földet kapott, kedvezményesen. A sövényházi római katolikus egyház 1789—1805 közötti anyakönyveiben a felsővárosi (szegedi) eredetű kertészcsaládok között szerepel Kósa nevű. 4 0 Tehát Kósa Antal föltehetően szegedi kirajzású kertészek leszármazottja. 4 1 A jobb kezét használni nem tudó Kósa Antal bérbe szántatott, segítséggel aratott. Még így is meg tudott kapaszkodni ebben a kis földben. Bár három gyerek mellett ezt könnyebben meg tudta tenni, mint a nagyobb családosok. A föld hitelét még ő maga halála előtt kifizette. Egyetlen fiát taníttatta. Kósa Illés a legközelebbi faluban borbélymester lett. 7 holdas tömörkényi parasztember lányát, Nagy Irént vette feleségül. Aranyhegyen nyitott műhelyt, de házakhoz is járt. „Evesnek fogadták 3 8 Uo. 173., MNL. IV. 1981. 98. Ormányság szócikk. Az Ormányságból a Duna —Tisza közére települést a szakirodalom is jelez. Ez valószínűsíti az Ormándi család dél- dunántúli származását. 3 9 BKML Kí. lt. Pusztapéteri adóügyi iratai. V. 368. d. Pétermonostora adóközség kataszteri birtokíveinek összesítése. 4 0BÁLINT SÁNDOR 1976.215-216. 4 1 A községben több Kósa család élt és egy része él ma is. 88
