Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)
Szűcs Judit: Pálmonostora betelepülése
négyszögöl szőlőből 983 négyszögöl maradt a Bika nevű határrészen. 3 3 A Kisteleken más szőlejét művelő napszámosok új települési helyükön saját szőlőt tudtak venni. A fiú, Mustoha József 1935-ben amikor a Kerekes-birtokot tulajdonosa eladta, 8 holdat vett. (Az apa 1935-ig gazdálkodott.) Feleségének 2 hold 400 négyszögöl jussa volt. A 10 holdnak összesen 100 aranykoronája volt, tehát viszonylag jó minőségű föld birtokosai lettek. Ehhez 5 hold bérletet is váltottak. Két lovat, kiscsikót és tehenet tartottak. A kisteleki napszámosból 150 holdas bérlő, a fiából pedig 10 holdas kisparaszt lett. Laczkó Antal szülei már vállalkozó kereskedőként jöttek át Csengeléről, de a dohánykertész mültat is számon tartották a családban. „Csöngőié" Szegednek már a 18. században birtokolt pusztája, ahol a századfordulón csekély számú félegyházi és pálmonostori jövevény is volt. Bálint Sándor a betelepülők között több kisteleki családnevet is említ. 3 4 A Csengeléről Pálmonostorára érkezett idősebb Laczkó Antal Kiskunhalason született. Ez a Duna—Tisza közi mezőváros is részben szegedi kirajzású települések közül való. Csengeléről Pigniczkiek, Bencsik és Zsornbó nevűek jöttek át a „pálmonostori oldalra". „Családonként jöttek. Itt vettek valahol (ti. a falu határában) földet." Az 1909-ben összeírt birtokosok között szerepel Pigniczki Ferenc és családja Szeged —Csengele lakhelyűként, 67 hold 390 négyszögöl földdel, Pigniczki Illésné Timár Mária pálmonostori lakhelyűként, 6 hold 800 négyszögöl földdel. 3 5 Tehát a birtokív tanúsága szerint a Pigniczki család házasodás és földvásárlás révén húzódik át a szomszéd faluba. Csengeléről tulajdonosként még Faragó Boldizsár 36 hold 1420 négyszögöllel szerepel. 3 6 Bálint Sándor a két település kapcsolatát ellentétes irányú mozgással, Pozsár nevű család (?) Pálmonostoráról Csengelére településével jelzi. 3 7 Visszatérve a Laczkó család történetére, az ifjabb Laczkó Antal még számon tartotta, hogy a dohánykertész ősöknek „birtokuk", feltehetően hosszabb ideig bérelt földjük volt, amelyet „szaladáskor" menekülve elvesztettek. A század fordulóján a Laczkó családból már egy fiútestvér, Laczkó Ferenc Pálmonostorán gazdálkodott 10—15 holdon, és egy lány testvér (Csikós Ferencné Laczkó Mária) itt élt. Tehát idősebb Laczkó Antal a családból harmadikként érkezett. (Több generáció mozgását nézve ez összetettebb kérdés.) Idősebb Laczkó Antal, az apa Csengelén Szeged várostól bérelt 50 holdat, melynek felét ő is kiadta bérletbe. Ö maga állatok adásvételével foglalkozott. Vándorló dohánykertészek fiaként írástudatlan volt, „de jól kereskedett". A bérlet és az adásvételek hasznából és az eladott tanya árából Pálmonostorán megvette Hackern Márton leégett boltját. Az apa tovább „kupeckodott", a boltot, újra berendezve, az írástudó, félegyházi parasztlány-feleség vezette. Fiuk így fogalmazott: „Apám volt a nagy kupec, de a kereskedelemben anyám volt a jobb." 5 3 BKML Kf. lt. Pusztapéteri adóügyi iratai. V. 368. d. Pétermonostora adóközség kataszteri birtokíveinek összesítése és az I. számú nyilvántartási jegyzék az 1901. év folyamán a birtokosok személyében beállott és bejelentett változásokról. 3 4 BÁLINT SÁNDOR 1976.159-160. 3 5 BKML Kf. lt. Pálmonostora adóügyi jegyző iratai. Pálmonostora község kataszteri birtokívének összesítése 1909. 3 6 Uo. 3 7 BÁLINT SÁNDOR 1976. 159-160. 87
