Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)
Szűcs Judit: Pálmonostora betelepülése
más település határában is lehetett földjük. Pekó Sándor szerint László 44, János 55 hold földet örökölt. (A különbséget a földdarabok eltérő minősége okozta.) Az egyik lány is negyven holdat örökölt, két lány tanult, az egyik óvónő, a másik tanítónő lett. Pekó János, a nagyapa halálakor nagy összegű készpénz a második feleség lányaihoz jutott. Pekó László felesége, Nemes Anna családja az 1870-es években Majsáról jött. (Bálint Sándor a szegedi kirajzású családnevek között ezt a nevet nem említi.) A férj, az apa hagyományosan gazdálkodott: búzát, kukoricát termelt. A feleség, az anya belterjes növényekkel foglalkozott: öt holdon paprikát termelt, s Szegedre hordták a felfűzött paprikát. Mákot is vetett, nagyobb mennyiségben. Kacsát tömtek. „Apámnak nem nagyon tetszett először, de aztán beletörődött. Anyámnak természetes, jó esze volt. Az iskolában a legjobb tanuló. Jól számolt." A feleség, Nemes Anna apja, Nemes János „száztíz holdas ember volt Pétermonostorán." Nemes János örökösei a már említett század eleji birtokív-összesítésen 55 hold 489 négyszögöl földdel szerepelnek. 3 0 Feltehetően más határrészen is volt földjük. A birtok összetétele: szántó, rét, szőlő és legelő, arra utal, hogy az apa is intenzív gazdálkodást folytatott. Pekóné Nemes Anna családi minta szerint is tervezhette a gazdálkodást. A Pekó —Nemes gazdaság 44 holdon alapult. Szántó, legelő, szőlő, gyümölcsös és erdő egyaránt tartozott hozzá. Egy időben bérlőnek adták ki a föld egy részét. Tizenkét gyermekük: hat fiú, hat lány született, mind felnőtt. Az anya akarata szerint a városi, félegyházi házukból a fiúk gimnáziumba, a lányok polgáriba jártak. Nyáron mindegyik gyerek a gazdaságban dolgozott. Pekó Sándor, a kilencedik gyermek tanító lett. A falu határában tanított, több mint húsz évig. Az iskolát róla nevezték el Pekó-iskolának. Pekó Sándor gyermekei tanult, egyetemet végzett emberekként Szegeden élnek. Tehát a család az iskolázottság, képzettség további emelkedésével az egyik közeli nagyvárosba vándorolt tovább. Az 1863-ban tanyán született, Kisteleken anyakönyvezett Mustoha Imre fiatal korában „szőlőmunkára járt", tehát napszámosként élt. 3 1 Nősülése után először a Pallavicini uradalomban, majd a gátéri birtokon szolgált 3 évig. 1900-ban települt Pétermonostorára, Kerekes László birtokára cselédnek, kocsisnak. Mustoha Imre után három öccse is átjött. Akik „egymásután elszéjjelédtek cselédnek." A négy fiú áttelepülése a kistelekiek századforduló táji továbbvándorlásának része. 3 2 Mustoha József (sz. 1901.) szülei tíz évi cselédeskedés után állattartásból „bírtak venni pár szerszámot" és az uraság felesei lettek 150 holdon. Ekkor „jószággal gazdálkodtak, könnyen voltak. Kapáláskor napszámosok voltak. Kiadás is volt, de haszon is." Mustoha Imrének a század első éveiből származó birtokív összesítőn 340 négyszögöl szőleje van. Az 1901-es birtokos-változásban pedig Mustoha Jánosnak 1423 3 0 Uo. 3 1 BÁLINT SÁNDOR 1976. 186. Sem a felvidéki, sem a szegedi kirajzású kisteleki nevek között nem szerepel. Mustoha (Mostoha) nevű személy nem található a kisteleki lakosok 1779. évi és 1783/84. évi összeírásában sem (Vö. JUHÁSZ ANTAL 1976. 40—42., 502 — 506.), így később telepedhetett meg a faluban. 3 2 Uo. 159., 160., 162. 86
