Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)

Fodor Ferenc: Pálospuszta benépesedése

2. ábra: SZABAD JÁSZ KÍSÉR VÁROSSÁNAK a nemes KISKUN kerület kebelében fekvő PÁLOSIPUSZTA bell birtokai Föld KÉPE mellyet felmért és lerajzolt 1821-ik esztendő Szent Mihály havában Tóth András. Szolnok Megyei Levéltár T. 122. (Másolatot készítette Fári Irén) ellátására volt hivatott. A század második felében a földművelés egyre jelentősebbé válik, mely alapján feltételezhető, hogy a helyben lévő lakosság mind nagyobb számban kötődik a pusztához. A kiskumajsai keresztelési anyakönyvek alapján megállapítható, hogy Pálospuszta lakossága 1870-től ugrásszerűen növekedik. Míg 1860 és 1869 között nem találni pálosi illetőségű újszülöttet, addig 1870-1879 között 16 1880-1889 173 1890-1899 373 gyereket kereszteltek, kiknek szülei Pálospusztán laktak. A gyors benépesülés a Jászladányhoz tartozó Alsópálospusztán kezdődött el az 1866. évi tagosítás után. A tagosítással járó violenciák 1879-ig tartottak, amikor 56