Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)

Gyetvai Péter: Migrációkutatás és az egyházi anyakönyvek

helyben történt a házasságkötés. 1755-től már rovatos anyakönyvi lapokat használtak, s ebben a „Locus" rovat külön utal a származási, ill. lakóhelyre.

5 Csongrád: Bapt. és Def. 1704-től, Cop. 1710-től. Hozzátartozott kezdetben Csány, vagyis Csanytelek, s ezt az anyakönyvben feltünteti az egyes itteni eseteknél. 1762. febr. 8-tól a Bapt. könyv rovatos és a Cop. is 1764-től. Több családról megállapítottuk, hogy a vőlegények máshonnan és másutt nősültek, de a menyasszony lakóhelyét nem sikerült meghatározni.

6 Albertin (Csanádalberti) az evangélikus egyház anyakönyveit 1721-től vezették. Elején csak egy könyvet fektettek fel, s 1721-1740-ig, majd 1747-ig nagyon vegyesen vannak a bejegyzések. A lelkész az első napokon idegen bejegyzéseket eszközölt, majd a 4. oldalon elkezdte a keresztelési, a 19. oldalon az esketési, a 29-iken a halálozási adatokat beírni. Mikor aztán beteltek az üres lapok, akkor folytatta a bejegyzés elosztását, ugyanezzel a módszerrel. A Bapt. adatoknál az apa vezetékneve alá van húzva (ami Irsánál nincs meg, s itt sem mindehol), s ez megkönnyíti a kutatást. Gyakran csak „Pellio" (szűcs), „Opilio" (juhász), Cothurnarius (csizmadia) van családnév helyett. A Cop. bejegyzéseknél sok férfit találunk idegen helyekről, mint: Bénye (Kávától Ny-ra 4,5 km), Solnensis (Zsolna vagy Zolna), Németlipcse, Szentmárton, Bicske (Tápió), Rosabergensis (Rózsahegy), Cegléd, Schemniciensis (Selmecbánya), Irsa, Pilis (Sárpilis?), Egyháziensis. Abból a tényből, hogy több felvidéki származási helyet jelöl, joggal azt következtethetjük, hogy a falu evangélikus lakosai nem sokkal korábban érkezhettek ide azokról a helyekről, s a legények lejöttek ide asszonyért. Fügedi Erik említi, hogy 1725-ben a települőkkel együtt jött az ocsovai ev. pap is.

7 A Cop. bejegyzéseknél az 1736-os bejegyzések után 1740-ig hiány van. A 71/b fólió után 3 oldalt üresen hagyott az adatok pótlására, de az elmaradt. 1740-től új lelkész érkezhetett ide, s 1747. dec. 27-éig folyamatosan együtt közli az összes adatokat, a sor elején betűjellel jelölve, hogy az melyik csoportba tartozik: F (Funerati, 1747-ben: S=Sepulti), C (Copulati). Főleg az egybekelteknél fordulnak elő ez időben a következő helyek: Abony, Maglód, Mende, Káva, Bitske (ez filia lehetett, mert helyben történt a házasságkötés), Pánd, Árva vm.

8 Ráckevén a róm. kat. plébánia anyakönyvei 1700-tól vannak meg. A Bapt. I. és II. köteteiben (1701 — 1703-ig és 1731-től 1781-ig) meglepően és teljesen egyedi módon: a keresztnevek szerinti betűrendben találhatók az adatok. A ráckevei református Egyház anyakönyveit 1724-ben fektették fel, de a könyvet a lelkész pánztári naplónak is használta, mert erről is vannak bejegyzések. Kezdettől fogva magyarul és röviden írta be a lelkész az adatokat. Pl. a kereszteltek közt 1726. június 1 (?)-én csak ennyi van: „Ballasi Mihály Leánykája", s aztán jön még a keresztszülő (Susceptor) neve. Tehát még a kislány keresztnevét sem örökítette meg. Hiány van 1740. márc. 31. és 1745. szept. 9. között, majd 1756-tól 1767-ig. Az 1756. jan. 16-i bejegyzés után 1785 — 87-ig más adatok találhatók (városi jegyzőkönyvek), majd a következő lapon a város régi Protocollumai alapján felsorolja, hogy 5 Országos Levéltár (OL), Filmtár A 5532 filmdoboz. ' OL, Filmtár A 5064 és 5070. 7 Agrártörténeti Szemle, 1966. 328. 8 OL, Filmtár, A 1970. 49