Fodor István (szerk.): Emlékkönyv Banner János születésének 100. évfordulójára (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, 1990)

Kalicz Nándor: Banner János tudományos életműve

Banner jelentős megfigyelést tett a hódmezővásárhelyi bodzásparton — elsőként Magyarországon a tiszapolgári és a badeni kultúra időrendjével kapcsolatban. Ez azért volt fontos, mert Tompa Ferenc még 1937-ben is, a tiszapolgári kultúra leleteivel együtt a badeni kultúrát is a későneolitikumra keltezte. A Bodzásparton 1934—38 között folytatott ásatásokon világossá vált, hogy a badeni kultúrát megelőzte az „aeneolithikusnak" meghatározott tiszapolgári kultúra, tehát kronológiai értékelése közelebb került a valóságos helyzethez. Abban az időben azonban a bodrogkeresztúri és badeni kultúra időrendi helyzete Csalog József kiskőrösi stratigráfiai megfigyelésein alapult, amely szerint a badeni kultúra megelőzte volna a bodrogkeresztúri kultúrát. Más stratigráfiai támpont nem lévén, Banner is, mint mindenki a magyar kutatásban, elfogadta ezt az időrendet, melynek téves volta csak évtizedek múltán derült ki. Ezért a badeni kultúrát Banner a tiszapolgári és bodrogkeresztúri kultúra közé keltezte. Holott ő is érezte a tiszapolgári és bodrogkeresztúri kultúra leletei közötti rokonságot, sőt szoros összefüggést. A téves kronológiához ragaszkodva, de tipológiai elemzéséből következően csak azt ismerte el, hogy a bodrogkeresztúri és badeni kultúra egyidőben is létezhetett. A három rézkori kultúra helyes időrendjét. B. Kutzián Ida már említett basatanyai ásatásai (1950—1954) és a szerző által a Szabolcs megyei Székely község határában megfigyelt stratigráfia (1955) tisztázták. Banner hódmezővásárhelyi ásatásai a tiszapolgári és bodrogkeresztúri kultúra telepleleteit is felszínre hozták, de ezek nem keltettek jelentőségüknek kijáró érdeklődést. Elvitathatatlan tény azonban, hogy Banner János kutatásai révén Hódmezővásárhely határa a magyarországi rézkorkutatás egyik fontos bázisa lett. Banner szegedi éveinek még egy jelentős feltárása nem Hódmezővásárhelyhez kapcsolódott. Az egyetem első jelentősebb ásatásai a 20-as évek második felében Szegedtől délre, Ószentiván határában indultak meg, Banner irányításával. Az ásatások neolitikus telepleleteken (Köröskultúra) kívül főleg bronzkori telepleleteket és temetkezéseket hoztak felszínre. Banner tudatosan kutatta az egymáshoz tartozó telepeket és temetőket, sírokat. Tisztában volt azzal, hogy csak minden irányú feltárások adhatnak hű képet egy-egy korszak vagy kultúra közösségének életéről. Az első ószentiváni ásatások adhattak indítékot Bannernek, hogy a Szeged környéki nagy bronzkori temetők leleteit, melyeket Móra Ferenc tárt fel, megkísérelje tipológiai és kronológiai rendszerbe állítani. Nagy vonásokban helyesen határozta meg a temetők és az egyes sírok időrendi helyzetét. Sajátos, önálló jellegük hangsúlyozására ő használta először a Maros-kultúra elnevezést. A hazai és nemzetközi kutatás a legutóbbi években tért rá a Szőreg-Perjámos és egyéb elnevezés helyett a Maroskultúra név használatára. Itt is Banneré az úttörő érdem. 86