Fodor István (szerk.): Emlékkönyv Banner János születésének 100. évfordulójára (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, 1990)

Kalicz Nándor: Banner János tudományos életműve

nem múló nyomokat hagytak a kolozsvári évek benyomásai, tapasztalatai, az ott szerzett ismeretek, és amikor módja lett rá, továbbfolytatta és továbbfejlesztette a kolozsvári iskola legjobb hagyományait. Néhány évi szünet után a 20-as évek közepén Szegeden új környezetben folytatódott Buday Árpád vezetésével a Kolozsvárott félbeszakadt tevékenység. Buday Árpád maga mellé vette Banner Jánost, s kezdettől fogva ő lett fő segítőtársa az egyetemi oktatásban. A régészeti szervező munkát önállóan irányította Banner, s tulajdonképpen az ő közreműködése alakította ki a szegedi iskola sajátos arculatát. Buday Árpád halála után 1937-ben természetszerűen került a kezébe a szegedi egyetem Régiségtudományi Intézetének irányítása. Banner Jánosnak köszönhetően a szegedi egyetem lett Budapest mellett Magyarország második régészeti központja. Budapest és Szeged tevékenysége kiegészítette egymást. Budapesten (az egyetemen és a Nemzeti Múzeumban) az elméleti tevékenység, a szintézisre törekvés, a régi források monográfikus feldolgozása, főleg a Hampeltől örökölt stíluskritikai elemzés továbbfejlesztésével állt az őskori érdeklődés előterében. Ezeket vélték — a legtöbb esetben joggal — egy-egy korszak alapos megismerése alapjának. Kivételek természetesen ott is akadtak, pl. Márton Lajos munkássága, ezek azonban háttérbe szorultak. A nagyszabású ásatások végzése, főleg azonban az ásatások eredményének részletes közreadása elvesztette jelentőségét. Ezért talán nem meglepő, hogy Tompa Ferenc a 30-as években végzett jelentős ásatásaiból csak kisebb válogatást tett közzé kiváló összefoglalásában. A leletanyag eredeti csomagjainak felbontása és restaurálása csak az 50-es években történt meg. Egy részük még most is közlésre vár. Részletes anyagközlések Budapesten rikaságnak számítottak. Szegeden ezzel szemben Banner az ásatási tevékenységre, mint alapra helyezte a hangsúlyt, amelynek az eredményeit szinte teljes vagy részletes, gyors bemutatásával tették közkinccsé. Budapesten Tompa Ferenc az elméleti és kronológiai vázat készítette el zseniális megérző készségével. Banner János ezt a vázat töltötte ki az addig páratlan gazdagságú hiteles, új leletanyag gyors közlésével. Az ásatások gyors publikációja úgy volt lehetséges, hogy a szegedi egyetem Régiségtudományi Intézetében működő laboratóriumban egyik évről a másikra restaurálták a frissen kiásott leletanyagot és ezzel közlésre alkalmassá tették. A szegedi „Dolgozatok" nemcsak nevében folytatta a kolozsvári hagyományokat, de korszerű törekvésével az anyagközlésben, és ami abban az időben rendkívül fontos volt, a publikációk kétnyelvűségével. így az új ásatások eredményeit a nemzetközi régészet is gyorsan megismertette. Megismerni való pedig áradt bőségesen. Banner János élete, tudományos munkássága minden gyökerével a Dél-Alföldhöz kötötte.. Tevékenységének köszönhetően a 20-as évek 81