Fodor István (szerk.): Emlékkönyv Banner János születésének 100. évfordulójára (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, 1990)

Trogmayer Ottó: Banner János évei a szegedi múzeumban (Tudo-mány a ponyva alatt)

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 42 Banner J.: Szegedi szükségpénzek. Dolg. 1925. Banner J.: A szegedi halászbárka. Dolg. Szeged 1925. 75—91. p. Eperjessy K.: Találkozásom Móra Ferenccel, a régésszel. A szegedi Pedagógia Főiskola évkönyve. 1957. 27—, Ugyanerre az évre esik a nagykamarási ásatás is. v. ö. Banner J.: Nagykamarási leletek. Dolg. 1926. 136—. Eperjessy K. i. m. 36—37. Itt Móra F. tévedett, hiszen Banner is Kolozsvárott tanult Pósta Béla nyári tanfolyamain. Banner J.: Régészeti kutatások Szegeden. Dolg. 1936. 266. Tonelli S.: Móra Ferenc emlékezete. Városkultúra 1934 . 60. Banner J. i. m. Dolg. 1936. 253. Kőhegyi M.—Lengyel A.: Móra Ferenc levelezéséből. Kecskemét. 1979. 176. Móra 1927-ben Szeged-Kundombon, Medgyesegyházán és Szőregen ásatott. A kundombi ásatás esett május végére. A rendezőpályaudvar mögötti kubikgödörből előkerülő síroknál Kotormány szívesen szakértett akkor is, ha a „gazda" nem volt otthon. Buday Árpád halála után, 1937-ben átvette a szegedi egyetem régészeti tanszékének vezetését. Pályázata a múzeumigazgatói posztra bizonyára az egyetem és a múzeum szorosabb együttműködésének ügyét szorgalmazta. Ez az együttműködés csak 1969től kezdve valósulhatott meg. Ezeknek a kiállításoknak a sematizmusán László Gyula rajzai és rekonstrukciói enyhítettek, némi életet lehelve a kötelező ideológiába. Banner a csókái leleteket, Foltiny szőregi és deszki bronzkori temetőket, Bóna kora bronzkori temetőket publikált, magam pedig újkőkori és bronzkori leleteket dolgoztam fel.