Fodor István (szerk.): Emlékkönyv Banner János születésének 100. évfordulójára (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, 1990)

Korek József: Banner János és a „szegedi régészeti iskola" (1922–1945)

Miklós Tudományegyetem megkezdte működését. Az Alföldi Régészeti Kataszteri Intézet a VKM 37220/1940. (IV. 1.) sz. rendeletével alakult meg, s működését az 1941—42. tanévben kezdte meg. A cél a korábbiakkal megegyező volt, de hatásköre egyelőre csak az Alföld déli részére terjedt ki, és személyzetében a meglévő egyetemi tanszemélyzetre támaszkodott. Anyagi ellátmányát a minisztérium viselte évi 1500 pengő támogatásával. Ennek a munkának a jegyében indította meg Banner János a régészeti bibliográfia kiadását, amely négy részben ölelte fel a magyar nyelvű irodalmat, és összefoglaló kötetben a Bibliográphia Archaeologica Hungarica 1944-ben megjelent. A kataszteri munka a zombori Bácskai Múzeum anyagának számbavevésével kezdődött, amelyre a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége adott megbízást. A munka egyben a módszer kikísérletezését is jelentette, amely alapjává válhatott volna a Dél-Alföld kataszteri munkájának. Minden tárgyról cédulakatalógus készült fényképpel vagy rajzzal, feltüntetve rajta az irodalmi adatokat, amely a kutatók munkáját megkönnyíti. A kataszter a zombori múzeumon kívül összegyűjtötte az iskolák szertáraiban megbúvó régészeti anyagot, a magángyűjteményekben található régiségeket, az ország más múzeumaiban lévőket, sőt az élénk műtárgy kereskedelem révén külföldre került anyagot is, amelyből a berlini múzeumok őriztek érdemleges mennyiséget. Banner János terve az volt, hogy a Kataszteri Intézet Corpus vasorum antiquorum praehistoriae pertinentium sorozatban adja ki az egyes múzeumok teljes anyagának katalógusát. Először a Catalogus Musei Bacsensis jelent volna meg, amelynek elkészült a teljes kézirata az őskortól a honfoglalás koráig, a kész kézirat, illetve a hozzátartozó 100 db klisé a karcagi Kertész-nyomdába került, de a közbejött háborús események miatt a kötet nem jelent meg. Az egyetem legfontosabb feladata az oktatás. A nehezen induló egyetemi élet tudományos kibontatkoztatásában a régészet hátrányos helyzettel indult. Az 1922-ben meginduló oktatáskor hiányzott a régészeti Studium, és a frissen habilitált Banner János magántanári kollégiumai a néprajz területére terjedtek ki. E kollégiumok között Szeged néprajza, a halászat, a pásztorélet, a nemzetiségek néprajza és a népies ipar és a céhek szerepelnek. A régészeti oktatás 1924-ben indul meg Buday Árpád előadásaival, aki kezdetben szűkebb szakmáján kívül régészeti ismereteket, így a hazai, ill. európai őskort is tanította. Banner János első félévben tartja első kollégiumát a „Paleolitikum embere és kultúrája" címmel. Ezzel a szemeszterrel egy szisztematikusan felépített oktatási tematikát indított el az egymást követő koroknak — neolitikum, bronzkor, vaskor — a kor színvonalán álló tudományos tanításával. (A szegedi egyetemen tartott előadásainak jegyzékét lásd a függelékben). A tárgyi anyag megismertetésén kívül különös gondot fordított a prehistoria magyar irodalmának feldolgozására, amely szerves részét képezte az 20