Fodor István (szerk.): Emlékkönyv Banner János születésének 100. évfordulójára (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, 1990)

Korek József: Banner János és a „szegedi régészeti iskola" (1922–1945)

nak, akik akár készpénzadományukkal, akár előadásaink rendezésében támogattak, őszinte hálánkat fejezzük ki. Tartottunk Szegeden 9, Kiskundorozsmán, Gyomán, Balatonbogláron, Mezőberényben, Szarvason 2-2, Gyulán, Endrődön, Hódmezővásárhelyen, Öcsödön, Békésszentandráson, Csanádpalotán és Kisteleken 1 — 1 előadást". (Szegedi Dolgozatok belső borítólapja, 1926. IL 1-2.) A Dolgozatok létrejöttének társadalom segítette módja nem egyedülálló jelenség a 20-as években. Ebben az időben indul meg a budapesti egyetemen a Dissertationes Pannonicae sorozat, a Magyar Nemzeti Múzeum kiadásában az Archaeológia Hungarica monográfia-sorozat, de ezeknél intézmények, bankok, gyárak, részvénytársaságok és magángyűjtők a mecénások. Egyedüli példa, hogy a Szegedi Régészeti Intézet munkatársai előadások tartásával is jelentősen hozzájárultak az első kettős szám megjelenéséhez, és alapjait vetették meg a majdan kifejlődő régészeti könyvtárnak. Az előadások tematikája igen különböző volt. Buday Árpád elsősorban római tárgyú témákat adott elő, amelyek az Alföld területén az újdonság erejével hatottak, és népes közönséget vonzottak a falvakban is. Legnagyobb sikere a frissen feltárt Tut-ankhamon sír leleteienek a bemutatása volt, a diapozitívekkel kísért előadásokon. Ezeken igen nagy számban jelentek meg egyszerű parasztemberek is. Ezeken az előadásokon az előkészítő rendezést Bálint Alajos végezte, ő készítette el kartondobozból a perselyt, amely ereklyeként még 1944-ben is megvolt az intézet gyűjteményében. A kellékekhez tartozott még egy kosár, amelybe belépődíj helyett tojások kerültek. Ezeket a szegedi piacon értékesítették a folyóirat javára. Csanádapácán fordult elő, hogy egy parasztasszony az előadás után további hat tojást ajándékozott belépődíjként, mert annyira érdekesnek tartotta az előadást. Tutankh-amonról az előadásokat Banner János tartotta. A folyóirat küzdelmes megindítása nem maradt egyszeri feladat, mert a 19 kötet kiadása évről évre problémát jelentett a lassan meginduló, rendszeres költségvetési támogatás mellett is. A sorozatban megjelent disszertációk kliséköltségeit a disszertánsok fedezték, és a városi nyomda igen kedvező feltételek mellett készítette el. A Dolgozatok révén több mint 250 állandó cserepartnere volt az intézetnek, és folyóiratállománya egyik legteljesebb volt az országban. A cserekapcsolatok mellett múzeumok és intézmények ajándékai is gazdagították a könyvtárat, és jelentős mennyiséget kapott a szegedi egyetemi könyvtár duplumanyagából. A kézikönyvek zöme az újkőkori és honfoglaláskori időszakot ölelte fel. A könyvtárat Dr. Széli Márta, Árpád-korral foglalkozó régész kezelte. Buday Árpád koncepciójában a gyűjtemény nem szerepelt, legfeljebb oktatási célra szolgáló bemutatódarabok, amelyekkel érzékeltetni lehetett a Dimini kerámiát, a mükénéi vázafestést vagy az etruszk kerá13