Fodor István (szerk.): Emlékkönyv Banner János születésének 100. évfordulójára (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, 1990)

Korek József: Banner János és a „szegedi régészeti iskola" (1922–1945)

leznek. Fontosságát azzal is hangsúlyozta, hogy a bölcsészdoktoroknak feltett első szigorlati kérdése egy általa odaadott római érem meghatározása volt a vizsgaterembe odakészített Cohen-kötetek alapján. A Szegeden nála doktoráltaktól ezt a „báli belépőt" mindenkitől megkövetelte. Nemcsak a múzeumban és az iskolában fejtett ki kiváló munkát, hanem mint közéleti ember sok tisztséget is ellátott. Több egyesületnek volt titkára, jegyzője, s aktív szerepet vállalt a polgári forradalom, illetve a Tanácsköztársaság alatt. E tevékenysége miatt megindított fegyelmije után helyezték Szegedre a Baross Gábor reáliskolába tanárnak. Érdeklődése ekkor a néprajz felé vonzott, elsősorban Békés megyei élményei alapján, amely tükröződik magántanári habilitációjában. Ennek tárgyköre: „Magyarország tárgyi néprajza, kapcsolatban az ország demográfiájával, különös tekintettel az Alföldre és Délmagyarországra". A habilitáció után 1922. szeptember 1-vel került az egyetemre a már említett Csengery tanszékre magántanárnak. Buday Árpád egyetemi tanári kinevezéséig nem alakult ki a Régészeti Intézet profilja, működési köre. Nem jöhetett kész programmal, hisz a viszonyok lényegesen mások voltak, mint Kolozsvárott. Addig, míg Kolozsvárott az Erdélyi Múzeumegyesület és az egyetem között közös munka folyt, Szegeden egyetemi intézetet a városi múzeummal közösen, egy vezetés alatt elképzelni nem lehetett, mivel annak élén Móra Ferenc állt. Az erőviszonyokkal tisztában lévén, a Pósta féle örökséget fent kívánta tartani, amelynek lényege: 1. Oktatási gyűjtemény. 2. Folyóirat. 3. Tudományszervezés. A folyóiratnak megvolt az előzménye, a Dolgozatok a Kolozsvári Tudományegyetem és Erdélyi Múzeum Régészeti Intézetéből. E sorozatból 10 kötet jelent meg Pósta Béla és Buday Árpád szerkesztésében. Buday Árpád első tevékenysége a Dolgozatok a M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem Archaeológiai Intézetből c. folyóirat megteremtésére irányult. Á legnehezebb időben kezdték meg az előkészületeket, akkor, amikor a korona inflálódása a csúcsához közelgett, és állami támogatásra nem számíthattak. „A Dolgozatok régészeti, érmészeti, művészettörténeti és néprajzi tárgyú cikkeket közöltek, lehetőleg bőséges illusztrációval. Programja tehát ugyanaz, mint Kolozsvárott léte alatt. Ennek a kettős füzetnek a költségeit egyfelől Dr. Buday Árpád igazgató és Banner János adjunktus által Szegeden és vidéken tartott archaeológiai ismeretterjesztő előadások tiszta jövedelméből, másfelől Szeged (5 millió) és Hódmezővásárhely (2 millió) városok támogatásából és Dr. Szőke Sándor mindszenti főszolgabíró úr (1 millió) támogatásából fedeztük. Kedves kötelességünket teljesítjük, mikor mindazok12