Fodor István (szerk.): Emlékkönyv Banner János születésének 100. évfordulójára (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, 1990)

Korek József: Banner János és a „szegedi régészeti iskola" (1922–1945)

Banner János és a „szegedi régészeti iskola" (1922—1945) KOREK JÓZSEF Szeged a VIII. század végén Dél-Magyarország legjelentősebb városa lett, és azzal, hogy népe kirajzott a bánáti területekre, vonzási köre a Délvidékre is kiterjedt. A Kegyes-rendiek iskolája iskolavárossá tette Szegedet, és Dugonics András révén az irodalomban is jelentős helyet biztosított magának. Ezek az adottságok vetették fel már 1790-ben egy szegedi főiskola gondolatának megvalósítását. A déli — Csongrád, Csanád, Temes, Bács, Toronál — vármegyék követei felterjesztést intéztek az uralkodóhoz, hogy kétéves bölcsészeti tanfolyamot engedélyezzen, „hogy a tudományok szeretete fiaink érzelmét megindítsa." A felterjesztést elutasítják. Szeged nem tud belenyugodni az elutasításba, és 1792. december l-jén az egész Délvidék nevében megismétli kérését, vállalva a vele járó összes költséget, az épület emelésével együtt. Később a bölcsészet mellett indul egy jogakadémia felállítására való törekvés is, de ez sem vezet eredményre. Az 1870-es évek közepétől kezdődően egy harmadik egyetem felállítása van napirenden, és Szeged reményei újraélednek. A budapesti, kolozsvári egyetem mellett a pozsonyi egyetemnek Szegeden való felállításáért indított mozgalmat Vass Pál, Szeged harcos közművelődési politikusa. Előbb hírlapi cikkeiben, majd 1879-ben „Emlékirat a Szegeden felállítandó egyetem tárgyában", később a városi elöljáróság feliratában (1882) fejezte ki kívánságát az egyetem felállítása ügyében, a város kulturális fejlesztésére, a közműveltség emelésére. Egyetemre pályázik Pozsony és Debrecen is, s mindettő esélyesebb, mint Szeged. A döntés elősegítése érdekében a város 1908-ban ajánlatot tesz új egyetem felállítására. Gaál Endre kultúrtanácsos felajánlja az egyetem céljaira a városi könyvtárat és múzeumot, a kezelésben lévő összes alapítványt, az építkezéshez szükséges telkeket, a közegészségügyi intézetek felépítését. Ez mintegy 6 millió koronát tesz ki, s messze meghaladja a város anyagi erejét, azonban az állam anyagi helyzete nem teszi lehetővé újabb egyetem felállítását. 1910-ben már 12 millió korona Szeged ajánlata, és 500 tagú küldöttség járul Zichy János grófhoz, az akkori kultuszminiszter9