Zombori István (szerk.): Magyar cserkészet - Világcserkészet = Hungarian Scouting - World Scouting (Szeged, 1989)

B. GELENCSÉR Katalin: Személyiségépítés és közösségformálás a cserkészmozgalom programjaiban

B. GELENCSÉR KATALIN Személyiségépítés és közösségformálás a cserkészmozgalom programjaiban 1. Ifjúsági szervezetek és a cserkészet Az indusztriális fejlődés, a gyors urbanizálódás, az eltömegesedés, a rohamos intézményesülés, a társadalmi polarizálódás, a növekvő arányú és tekintélyű középosztály alakulása, a családok nevelőfunkcióinak változása, a gyermekről gondoskodás szaktevékenységei: a gyermekorvoslás, a gyermektanulmányozás, gyermekvédelem, gyermekpszichológia, a speciális intézmények: óvodák, iskolarendszerek, gyermekkönyvtárak, gyermekújságok, a tudás, a racionalizmus, a kreativitás, a karrier felértékelődése a századfordulóra nemcsak a közgondolkodás centrumába emelték, hanem önmagán túlmutató értékké is tették a gyermekkort, az ifjúságot. Angliában. 1900-ban több mint 1 millió fiatalt fogott össze az 1844-től tevékeny Young Men's Christian Association, az YMCA és leányszervezete, az YWCA, népes volt 1865-től az Üdvhadsereg, városi fiatalok természetjárását, amatőr művészeti ambícióit sikerrel ösztönözte a Robert Blatchford által alapított, kedvelt Claironclub-mozgalom.

1 A századforduló Magyarországán, 14 éven felülieknek, zömmel városokban sokféle ifjúsági szervezet volt. Közülük vallási, polgári értékrend jellemezte a Budapesti Református Ifjúsági Egyesület (1892, Szilassy A.), a Szent Imre Kör, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, a Mária Kongregáció, a Katholikus Legényegylet, a Bethlen Gábor Kör (1900, Megyercsy Béla), a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség és a Makabea ifjúsági szervezetek munkáját. Radikális fiatalok művelődési, politikai fórumai voltak a szabadkőműves alapítású körökből Budapesten a Galilei Kör, Kassán a Batsányi, Eperjesen a Martinovics, Nagyváradon a Darwin Kör. A városi ifjúság természet és mozgás iránti vágyát segítettek realizálni 49