Zombori István (szerk.): Magyar cserkészet - Világcserkészet = Hungarian Scouting - World Scouting (Szeged, 1989)
GERGELY Ferenc: Hogyan lett a Magyar Cserkészszövetségből „Mozgalom"?
elsősorban a fasiszta ifjúsági szervezetekkel kialakítandó hivatalos és tényleges kapcsolatot is. Az „ellenzék" történeti és etikai alapon védekezett, ugyanakkor támadását a „nemzetvédelem" több ponton is sebezhető és 1937 óta széles körben egyre népszerűtlenebb képviselőjére, Kolozsváry Bélára összepontosította. O, nyilas párttagsága, a kiszivárgott Hitlerjugend kapcsolatai, tapintatlan módszerei, református vallása. Farkas Ferenchez fűződő személyes kapcsolatai miatt egyre inkább elszigetelődött a mozgalomban. Rajta keresztül veszélytelenebbül lehetett támadni a „nemzetvédelmi" munka egészét is. Kolozsváry most saját bőrén érezte milyen az, amikor valaki körül „megfagy" a levegő. Bizalmas levelében szóvá is tette ezt. „Több alkalommal, szinte sorozatosan egymásután megfigyeltem — írta október 10-én kelt levelében az Elnökségnek —, hogy a szövetségi körlevél „Hírek egy mondatban" c. beszámolójában hellyel-közzel kihagyják azokat a megmozdulásokat, amelyeket én vezettem, vagy a megmozdulásokon megjelentek sorából kihagyják nevemet. „A Szövetségen belül féltékenység őt nem bántja, de egyenlő elbánást kér." 3 0 Az OIB ülésein feszült volt a hangulat, minden változtatásért késhegyig menő harcot folytattak, nem egyszer heves szóváltásra került sor és a szavazások szoros eredményeket hoztak. Például a IV. törvény október 29-i tárgyalásakor a „bajtárs" szó beiktatását 24—16 ellenében fogadta el a testület. 3 1 November elején még ingerültebbé váltak a tárgyalások, mivel Palló (nyilas képviselő) durva, személyeskedő támadása, amely a cserkészeten keresztül Teleki Pált és politikáját vette célba, az átalakítás híveiben növelte a félelmet, másokban viszont az ellenállást. Ettől kezdve nehéz elosztani a gyanút: az alapszabályok módosításához Palló támadása miatt ragaszkodnak Papp Antalék. Mi tudjuk, hogy ez a megújuló nyilas támadás csak siettette a több éves folyamatot, sajátos színezetet adott neki, de nem volt meghatározó eleme. 3 2 Az OIB tárgyalásain viszont egyre sűrűbben emlegetik a „reformerek": „A mai szöveg így nagyon szabadkőműves ízű... A régi szöveg tipikusan szabadkőműves fogalmazású, amelynek 30 évvel ezelőtti (liberális?) világban nagy jelentősége volt..." A szóbanforgó fogalmak tisztázása során kölcsönösen sértegetik egymást, az eszmecsere hangneme nem egyszer gúnyos. Czoch József pl. a következő „elvi kérdést" vetette fel — félreérthetetlenül Kolozsvárynak címezve: 98