Zombori István (szerk.): Magyar cserkészet - Világcserkészet = Hungarian Scouting - World Scouting (Szeged, 1989)

B. GELENCSÉR Katalin: Személyiségépítés és közösségformálás a cserkészmozgalom programjaiban

bánnitudást előíró cserkészpróbák (környezetismeret, ipari munka, főzés, táborozás stb.), de a személyes kompetencia örömét és dicsősé­gét az önállóan választott, a tevékenységek jellemző színhelyein, mesterei irányításával elsajátított különpróbák tudásai jelentették. Ezekről részben már esett szó, de a lehetőségek teljes bemutatásához mégis érdemes újra elsorolni. A fiúk 1935-ben választhattak: betegápoló, mentő, műszaki, térké­pész, híradós, kürtös, szakács, indián, regös, levente, sport, céllövő, kerékpáros, baromfitenyésztő, állatbarát, erdész, halász, meteoroló­gus, tűzoltó, fafaragó, iparművész, fényképész, kézügyesség, irodista, jogismerő, tolmács, idegenvezető, házimunkás, nyomdász, könyvkötő, játékkészítő, asztalos, szabó, lakatos, szobafestő-mázoló, cipész, tűzol­tó, geológus, gépkezelő, elektrotechnikus, rádiós, villanyszerelő, tábo­rozó, előadó, ezermester, mezőgazdaság, honismereti, történelmi, irodalmi, zenész, előadó, rajzoló, festő különpróbákat, a leánycserké­szek útmutatója 1939-ben választható tudásnak kínálta: az elsősegély­nyújtás, betegápoló, csecsemőápolás, művész, csillagász, úszó, író, kosárfonó, méhész, madárgondozó, világismeret, evező, táborozó, hivatalnok, cipész, szakács, biciklis, táncoló, háztartás, villanyszerelő, hímzés, mulattató, tűzoltó, állatbarát, kertész, geológus, tornász, ezermester, egészség, otthonrendező, lovas, vendéglátó, idegenvezető, kötés, csipkeverés, mezőgazdaság, mosás, vasalás, takarítás, kalapdí­szítő, zenész, takarékosság, turisztika, természetrajz, varrónő, útmuta­tó, utász, baromfitenyésztő, nyomdász, lövész, zászlójelző, térképező, játékkészítő, sportoló különpróbákat. 2 4 „A cserkész takarékos. Takarékos, hogyne, a pénzével is. De nem ez a legfontosabb formája a takarékosságnak. Mindenével takarékos: idejével, erejével, alkalomnyújtásával, alkalomkihasználásával. Egész életével spórol. Ökonomikus lény. Nem tőkét halmoz közben, hiszen már megtanulta odaadni önmagát a köz érdekében, de nem fecsérli önmagát. A cserkész olyan odaadó lény, akinek a minimális a porlási százaléka. Ez pedig azt jelenti a demokrácia nyelvén, hogy a cserkészet a tőke és a munka harcában még a variábilis tőkerészt is hasznosítja." 25 — írta a cserkésztakarékosság lényegéről 1946-ban Karácsony Sándor. A feladathelyzetből következő teljesítménymotiváció — Kulcsár Zsuzsa szerint — olyan viselkedésre késztet, amelynek eredménye 63

Next

/
Thumbnails
Contents