Zombori István (szerk.): Magyar cserkészet - Világcserkészet = Hungarian Scouting - World Scouting (Szeged, 1989)
B. GELENCSÉR Katalin: Személyiségépítés és közösségformálás a cserkészmozgalom programjaiban
Az ideális cserkészt szolgálatethosz, altruista morál, önkritika, racionális, folyamatos személyiségépítés jellemezte. A törvények a cserkészt körülvevő természeti, társadalmi jelenségekhez formálandó optimális viszonyulást az érett személyiség aspektusából szabályozták. Az igazi cserkész: szereti a természetet, jó az állatokhoz, kíméli a növényeket (6.), híven teljesíti kötelességeit az Istennel, hazával, embertársakkal szemben (2.), feljebbvalójának jó lélekkel, készségesen engedelmeskedik (7.), ahol tud, segít (3.), minden cserkészt testvérnek tekint (4.), másokkal gyöngéd, önmagával szigorú (5.), igaz, őszinte (1.), meggondolt, vidám (8.), takarékos (9.), testben-lélekben tiszta (10). A pubertás korszakaiban különböző értelmi, etikai fejlettségi szinten álló fiataloknak a cserkésztörvények, próbák rugalmasan értelmezhető, életkori alaptevékenységben könnyen realizálható normákat kínáltak. Egy őrsben az azonos korú, de a fejlődés, érés különböző szintjén tartó serdülők a cserkészértékeket egyéni szintjüknek megfelelően érthették, tervezhették, realizálhatták. Hogyan segítette az érett személyiség alapozását a cserkészet? „A cserkészet a nemzetek közti béke célját azzal igyekszik szolgálni..., hogy a különböző nemzetek fiait összehozza, hogy kölcsönösen megismerjék egymás gondolkodásmódját, és azokat az öröklött tradicionális, környezetbeli és egyéb adottságokból következő okokat, amelyek a másiknak gondolkodásmódját kiformálták és irányítják. A békét nem egyesek, nem jelszavak, hanem csak mi magunk... szerezhetjük meg." 2 1 — írta Teleki Pál. A próbák, különpróbák anyagának szerves alkotórésze volt a magyar történelem, irodalom, népzene, társadalomismeret. Az egykori cserkész, Bárdos Lajos, Kodály Zoltán előszavával, 1929-ben a Magyar Cserkészszövetség gondozásában jelentette meg a „101 magyar népdal" c. kötetet, amely közkinccsé tette a magyar zenei anyanyelv felkutatott értékeit. Magyar mondák, népszokások, táncok, városok, politikai szimbólumok ismerete próbafeladat volt. „A regölés célja: 1. Megismerni, megszeretni és összegyűjteni a magyar népnek azokat az életmódbeli és művelődési kincseit..., melyeket a cserkészetben hasznosítani lehet... 2. Terjeszteni a magyar népi és nemzeti műveltség értékeit a falusiak, elsősorban a falusi fiatalság 61
