Zombori István (szerk.): Magyar cserkészet - Világcserkészet = Hungarian Scouting - World Scouting (Szeged, 1989)
MÉSZÁROS István: A magyar cserkészpedagógia
tása, vagy a maradék magyarságnak a német fajelméletek alapján való még jobban megszűkítése..." 17. Az 1930-as évek magyar cserkészpedagógiája tehát a széleskörű, átfogó és gyökeres társadalmi átalakulás szükségességét hirdette, ezt igyekezett tudatosítani a nevelés keretében a vezetőkben és a fiúkban, fiatalokban. Ebben méltó társa volt a legkiválóbb hazai korabeli polgári társadalmi reformköveteléseknek. A „polgári" jelzőt említettük, de helyébe a humanista kifejezést is tehetnénk: a cserkészet nem hirdetett osztályharcot, nem törekedett a társadalom szerkezetének erőszakos, forradalmi úton történő megváltoztatására. A magyar cserkészpedagógiát megalkotói és terjesztői e társadalmi átalakulás eszközének tekintették, a társadalmi reform egyik fontos eszközéül szánták. Summázva a magyar cserkészpedagógia ismertetésének e rövidre fogott tételsorát, azt hiszem, hogy ebben sokan egyetértenek velem: értékes pedagógia volt ez. E globális megállapításnál azonban aligha állhatunk meg. Úgy gondolom: jelenleg kettős feladat áll a szakember előtt. Az egyik: a magyar cserkészpedagógia, a magyar cserkészet történetének alapos, részletes, széleskörű és mélységekbe hatoló feltárása; megtisztítása minden ráaggatott célzatos címkétől és jó- vagy rosszindulatú félreértelmezéstől, történetének, lényegének mindenfajta elfogultságtól, politikai, felekezeti előítéletektől mentes, objektív tudományos igényű feltárása és bemutatása. Értékes segítség e munkához az eddig megjelent egyetlen magyar cserkésztörténeti monográfia: Bodnár Gábor kötete. Csakis a szakszerű, objektív, tudományos történeti feltárás alapján teljesíthető a másik feladat: a magyar cserkészpedagógia egyes részleteinek kritikai elemzése, pozitív és negatív vonatkozásainak megvitatása, az érintkező szaktudományok szakembereinek közreműködésével. Ilyeneket például: az irredentizmus szerepe a cserkésznevelésben, az elitnevelés problémája, a társadalom „átcserkésziesítésének" utópiája, 45
