Zombori István (szerk.): Magyar cserkészet - Világcserkészet = Hungarian Scouting - World Scouting (Szeged, 1989)

MÉSZÁROS István: A magyar cserkészpedagógia

cserkészet és politikum a felszabadulás előtt és után, cserkészet és demokrácia, az ún. „haladó" cserkészek szerepe 1946—1948 között stb. Magam, mint neveléstudomány-neveléstörténeti szakember, e kor pedagógiájának kutatója, úgy vélem, hogy a magyar cserkészpedagógia e tüzetes kritikai elemzés után is értékes pedagógiának bizonyul. Ez a magyar cserkészpedagógia ugyanis modern pedagógia volt, mert a gyermek és az ifjú sokriányú fejlesztését-fejlődését tette lehetővé. És humánus pedagógia volt: nem erőszakra, embertelenségre, durvaságra, mások letiprására ösztönzött; ellenkezőleg: a legkülönfélébb embrek egyenlőségét, az emberek közötti szolidaritást és szeretetet, a megkülönböztetés nélküli segítőkészséget, az emberi személyiség tiszteletét, az emberek és népek testvériségét hirdette s plántálta cserkészeibe. Ez volt tehát a magyar cserkészpedagógia a virágkorban, 1910—1938 között, de ez érvényesült s ez őrződött meg az 1938 —1948 közötti nehéz évtizedben is a cserkészcsapatok közösségeiben, szerte az országban. Ez a cserkészpedagógia szűnt meg 1948-ban Magyarországon. De nem szűnt meg sokak szívében, és főként: nem szűnt meg sokak tetteiben, munkájában. „Jó munkájában." István Mészáros Hungarian Scout Pedagogy Scouting is nothing more than a specific branch of the civil reform pedagogy which occured during the turn of the 20th century. In the centre of this modern educational conception is the spontaneously active boy who can act successfully on his own, who can make responsible decisions, and who consciously develops his physical qualities. This is what the scout movement wanted to achieve by organizing the lives of boys and girls outside the school. Baden-Powelll, in his book published in 1908 (Scouting for Boys) formulates this point in the following way; the life of boys has to be organized in a lively, playful, and interesting way so that the harmful effects of the civil lifestyle and the monotony of school life would not weaken them and make them become unsuitable for both physical and moral efforts. Frame planning which allowed possibilities for individual adaptations made scouting different in serveral countries. The English put emphasis on the useful citizen, the Americans on the pioneer capable of making a home even on ice, the French on the intelligent, free boy, and the Germans on the trained soldier candidate. 46