Zombori István (szerk.): Magyar cserkészet - Világcserkészet = Hungarian Scouting - World Scouting (Szeged, 1989)
MÉSZÁROS István: A magyar cserkészpedagógia
nemzetiségi kérdés, helyes kapcsolat az „utódállamok"-kal, az ott élő magyarsággal. S a továbbiak: a népbetegségek, a közélet erkölcsi tisztaságának veszélyeztetettsége éppen úgy, mint az államforma kérdése vagy pedig az antiszemitizmus. A mozgalom laza szervezeti keretek között a „Fiatal Magyarság" című lap körül tömörült, s jelentős hatása volt a falukutató mozgalomra, a szociográfiai irodalomra, a regöscserkészetre, s az 1930-as évek számos ifjúsági népi-szociális törekvéseire. A cserkészpedagógia közegében felnőtt ifjú magyarság körében — írta Sík Sándor 1930-ban — „kialakulóban van egy részletes és praktikus magyar életprogram", amely „a magyarság problémáit mélyebben, egyetemesebben és praktikusabban nézi, mint ahogy a magyar életben megszoktuk". Fontos feladat lenne mind a cserkész-regösök, mint a Fiatal Magyarság történetének monografikus kritikai feldolgozása. 16. S a Fiatal Magyarság eszmevilága visszahatott a tizenévesek cserkészpedagógiájára is. A Magyar cserkészvezetők könyve 1934. évi harmadik kiadásában főként a szociális-társadalmi problémák fejtegetése vált differenciáltabbá, aktualizáltabbá. A kezdetektől fogva hangoztatott felfogás alapján ugyanis most nagyobb hangsúlyt kapott a szociális felelősségtudat hatékonyabb kialakításának szükségessége. „Az utolsó évtizedek történelmi fejlődése nemcsak azt mutatta meg a többi látókkal együtt a cserkészvezetőknek is — olvasható a kötetben —, hogy a jövő a nagyobb szociális igazság érvényesülése felé mutat, hanem az igaz lelkekben felébredt kollektív lelkiismeret-vizsgálat során megmutatta azokat a végzetes hibákat is, amelyek a mai szerencsétlen és bűnös helyzethez vezettek." S hozzáfűzte Sík Sándor: „A magyar értelmi osztályok", vagyis az úri rétegek ezen a téren igen sokat mulasztottak, „ezért súlyos felelősséggel nehezedik rájuk a kötelesség, hogy új lendülettel teremtsék meg a különböző magyar osztályok és rétegek kölcsönös egymásra utaltságának, testvériségének, közös munkája szükségességének tudatát." A cserkészpedagógia ezt széles körben munkálja. Viszont sok megnemértéssel találkozott a társadalom bizonyos körei részéről „a szociális testvériség gondolatának" a cserkészpedagógián belüli érvényesítése. Az a „történelmi szükségesség", amely a magyar43
