Zombori István (szerk.): Magyar cserkészet - Világcserkészet = Hungarian Scouting - World Scouting (Szeged, 1989)

NAGY László: A cserkészmozgalom jelene és jövője

geknek, amelyek a résztvevők érdeklődésén alapulnak. Amennyiben ezt figyelembe vesszük a program kidolgozása során, a siker biztos. A játékok, az ügyességi gyakorlatok és a közösség szolgálata, az a három terület, amelyeknek kiegyensúlyozott kombinációja alapján kell a jó programot elkészíteni. E három terület harmóniája a legfőbb biztosítéka annak, hogy a program eléri nevelési célját. A cserkészet megalapítása óta a természet és a szabadban való élet tekintetett a cserkésztevékenység ideális keretének. Az alapító rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított a természet ismeretének. A Cserkészfiúk (

Scouting for Boys) című könyvének ezt az alcímet adta: „Állampolgári tudatra való nevelés kézikönyve erdei tudományok által". Az „erdei tudományt" (angolul woodcraft) mint az „állatok és a természet ismeretét" definiálja. Az a fontosság, amit Baden-Powell a természetnek tulajdonított, nem csupán arra a közismerten jótékony hatásra vonatkozott, amit a szabadban élés az ifjak fizikai-testi fejlődésére gyakorol. A természet nyújtotta sok kihívás, az ifjak szellemi fejlődését is serkenti, alkotó képességeiket is fejleszti. Lehetővé teszi számukra, hogy az elemek olyan kombinációjával oldják meg feladataikat, amelyeket a túlszervezett városi élet kerete sohasem adhat meg. Továbbá a szociális fejlődés szempontjából a veszélyekben és kihívásokban való osztozás, az életszükségletek kielégítéséért folytatott kollektív küzdelem, erős köteléket teremt a csoportok tagjai között. Lehetővé teszi számukra, hogy teljes mértékben felfogják a közösségi élet jelentőségét és fontosságát. Végezetül: a természetnek alapvető jelentősége van a fiatalok lelki életének kifejlesztésében, ^kz alapító szavaival: „Az ateisták [...] azt állítják, hogy a vallás, amit más emberek által írt könyvekből kell megtanulni, nem lehet igaz [...]. De úgy látszik, nem fogják fel, hogy eme írott könyvek mellett Isten ideadta olvasásra a Természet Nagy Könyvét [...], erre nem állíthatják, hogy nem igaz, ami benne van — a tények magukért beszélnek. Nem feltételezem, hogy a természet tanulmányozása helyettesítheti a vallást. Azt akarom csak jelezni, hogy a természet megértése, bizonyos esetekben a vallás felé vezethet." Ebből következően — Baden-Powell szavaival — „a csodák csodája az, hogyan voltak képesek egyes tanítók figyelmen kívül hagyni a nevelésnek ezt a könnyű és csalhatatlan eszközét, és hogyan harcoltak azért, hogy a Biblia-tanítást tekintsék 23