Móra Ferenc: Csanádvármegyei könyvtár. 5. lovassírok Kunágotán (Szeged, 1926)
Utószó - Móra Ferenc Kunágotája
Móra Ferenc Kunágotája Az I. világháború utáni „ásatási csend” 1924-25-ben szűnik meg Móra körül, hogy haláláig abba se hagyja a terepmunkát. A szegedi Kundomb avar temetőjével szinte párhuzamosan került sor az akkor Csanád megyei Kunágota határának „megvallatására”, melynek eredményeiről nemcsak híressé vált, az ásatást követő harmadik napon megjelent tárcanovellájában (Mit találtam a cirokföldön?), hanem egyik legjobb szakcikkében is beszámolt. A szegedi Dolgozatokban megjelent tanulmány a kor szokásainak megfelelően különnyomatként is napvilágot látott, a Csanádvármegyei Könyvtár 5. füzetében. Ez utóbbi hasonmás kiadását készítettük el a szegedi múzeum névadója születésének 120. évfordulójára. Az 1925 őszén megtartott leletmentés összesen 6 sírt eredményezett, melyek egy része feltehetőleg már a X. században, nehánya bizonyosan az ásatást megelőzően lett megbolygatva. A helyszínrajzzal, temetőtérképpel is felszerelt publikáció a sírok fekvését, a leletek leírását és rajzait is tartalmazza - mai temetőközléseinkhez is mintául szolgálhatna. A feltárt leletek ill. megfigyelt jelenségek jelentős része a honfoglalás koráról ma ismert képet rögzíti, kezdve a részleges lovastemetkezésekkel, folytatva a férfi sírok fegyvereinek, lószerszámainak leírásán át a veretes öv ismertetéséig. Az utóbbi éppen Móra jánosszállási temetőjéből Dienes I. rekonstrukciója révén közismertté vált tárgytípusokat tartalmazta nagy számban: az eltemetett teljes övét a csattól a nagyszíjvégig kétféle típusú aranyozott ezüst övveretek díszítették. Különös érdekessége van Móra azon feljegyzésének (amelyet ugyan némi hitetlenkedéssel vetett papírra), miszerint az első sírban a munkások 50 darab körüli ezüstpénzt is találtak, de azok elporladtak. Ma már két hiteles ásatási adatunk is bizonyítja, hogy férfi sírból a lószerszámra felvarrt ezüstpénzek egész sorozata (!) kerülhet elő. Más kérdés, hogy a jelenséget magyarázó Móra másik feltevésének is van alapja: lószerszámra felvarrott aranyozott, vékony ezüstlemezecskék az utóbbi évek ásatásain egyre gyakrabban bukkannak elő — kizárólag fegyveres, lovas férfi sírokból. E lemezek megtartása az oxidáció miatt valóban igen rossz, így tényleg elporladhattak, amikor szakértőnek nem mondható kezekkel próbálták meg felszedni őket. Érdekes és jelentős Móra megfigyelése a kisgyermek koponyája alatt talált ezüstlemezzel kapcsolatban. Bár ezek a szív- vagy levélalakú lemezek valóban inkább a lószerszámot szokták díszíteni, a koponya mellé kerülésük sem elképzelhetetlen, hiszen van olyan adatunk is, hogy pl. trepanált koponyát borítottak ezüstlemezzel.
