Móra Ferenc: Csanádvármegyei könyvtár. 5. lovassírok Kunágotán (Szeged, 1926)

Lovassírok Kunágotán

g

pedig fanyélbe szolgált, amelyet a végén 2 cm. hosszú hengerded ezüstkupak foglalt körül s ebben még elég épségben láthatók a fanyél maradványai. A kupakot duplavonalú, rovátkokkal kitöltött körívek díszítik, úgy, hogy a kimaradó közök valami virágmintát adnak. Honfoglaláskori leleteinkben a kézi használatra való kések nem ritkaságok,7) de ez a típus eddig ismeretlen.

27. négyszögalakú kis szijvég ezüstből, szíjra erősíthető négy akla-szeggel, perzsa stílusú ág- és bimbóornamenttel, a kiemelkedő ornament lapos közei aranyozva. A jobb combcsont felső végén találtuk.

Fig. 5. kép.

28. körivesen végződő hosszabb szijvég ezüstből, négy akla-szeggel, perzsa stílusú palmettákkal, a lapos részek aranyozva; a medencecsont felett az övben találtuk.

29—33. aranyozott ezüst boglárok; 30 darab, a jobb válltól ‘kezdve a bal csípőig a felső-test alatt és felett, tehát egy átvevő szíjra lehettek erősítve aikia-szegekkel, amelyekből minden bogláron három van.

A 30 darab boglár alakja és díszítése szerint három típushoz tartozik: szívidomú (29.), korongos (30—32.) és címerpaizs idomú (33.).

’) Pl. Hampel II. 231. a regölyi sírmezőről.