Móra Ferenc: Csanádvármegyei könyvtár. 5. lovassírok Kunágotán (Szeged, 1926)

Lovassírok Kunágotán

10

Legszokatlanabb köztük díszítése miatt a szívidomú, amelyből csak 1 darab van.*) Ennek gömböcske-dísszel körülvett mezejét olyan idom tölti ki, amelyet első tekintetre mindenki stilizált selyempillének néz, még a tora és potroiha is tisztán kivehető. Ilyen díszítő motívumot azonban nem ismerünk s nem is valószínű, hogy az ötvös pillét akart volna ábrázolni. Valószínűbb, hogy aZ ábra hegyével lefelé fordított virágbimbót stilizál, amelyet szirmok vesznek körül. Analógiát azonban így se találok rá honfoglaláskori leleteink közt.

A korongidomú boglárt, amelyből 13 darab van, hegyével fölfelé álló virágbimbó díszíti, amely két karélyos levél közül búvik ki; a levelek alul egy nyélbe futnak össze, amely a korong szélét befogó karélyos levelekbe folyik bele. Nehány bogláron a virágbimbó 'két levele alatt egy-egy kerek lyuk van, amely talán csak díszítő célt szolgált, de szolgálhatott a boglárnak a felerősítésére is. Közeláll ehhez a boglár-típushoz a halasi.*)

A címerpaizs-alakú, ág- és b'mbódíszítésű, igen csinos boglárok száma 16. (Rokon- formák a tuzséri sírmezöről.)8 * 10)

34. hármas szilelosztó karika bronzból, 2 drb, az egyik a mellcsont felett, másik a bal lapocka alatt; az előbbin még rajta van a bőrszíjnak egy darabkája. (Analógiák keszthelyi és fenéki sírokból.)11)

35—36. két arany karikafüggő, tompa végekkel, egyik a bal halánték mellett, másik a koponya alatt mintegy arasznyira; kisebbek az első sírban lelteknél.

37—42. aranylemezkék; a 41. számú szabálytalanul összegyűrve a mellcsont felett, a többi a ló koponyáján; ezeknek a végén fűzőlyuk van, a kantár csöngői lehettek.

43. nyolcszirmú rozetta, két akla-szeggel beleerősítve egy szíjdarabkába; a medencecsontok közt találtuk. Gyakori forma12)

44. félgömbidomú kis pitykegomb, akla-szeggel, ezüstből, a bal combtő felett.13 *)

45. bronz-csat karikája, nyelv nélkül, a medencecsontok közt.

46—54. sima ezüstlemezkék, valamennyi 2—5 fűzőlyukkal, a szegycsonton, a bal hón alatt és a hát alatt; 9 drb., de legalább még ennyi volt, azonban a kivételnél szét- mállottak, mert rendkívül vékonyak.1*)

Harmadik sir. az előbbitől nyugatra, mintegy 2 méternyire, benne keletek férfi csontváz, a koponyán a oofacsontnak nincs meg a jellegzetes mongoloid karaktere; a csontváz.lábánál lófei. ugyanúgy elhelyezve, mint az előbbinél, a lókoponya hátsó része mellett két lólábszár..Mellékletei a következők (6. kép):

8) Ilyen alakú boglárok Hampelnél Bene-pusztáról III. 341.. Puszta-Balotáról III. 426.

*) Hampel I. 724.

10) Hampel Ifi. 437. tábla.

11) Hampel 1. 342.

13) Hampel. III. 367.. Csorna-Sülyhegyröl.

13) Hampel I. 459. Csornáról.

u) Hampelnál mártélyi sírokból III. 80., bodrog-vécsi leletből III. 340.; magam a csókái avar lovassírokban találtam sokat.