Katkóné Bagi Éva - Orbán Imre: KÉT ÉVSZÁZAD ZÁSZLÓI. A szegedi Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményének katalógusa (Szeged, 2003)

Orbán Imre: A Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményében őrzött zászlók ikonográfiája - A 18-19. század emlékei

mólója szerint a fölsővárosi zászló „B" oldalán"" Szeged címere mellett „a palánki gyalogcsoport hív bajnoki", egyenruhás polgárok alakjai jelentek meg. Ez a zászló verse mellett ismét a polgári öntudat, összefogás jeleként értékelhető. A harmadik 1806-os zászlónk a lovasságé volt. Ezért kisebb is, mint az előző gyalogsági jelvények. Nagyon gondos, értékes munka. A súlyos ezüsthímzéssel készült, virág és növényi motívumokkal díszített zászló ovális középképe nagy valószínűséggel a lován vágtató Szent László királyt ábrázolja.

24 (7) László beleillik az eddigi, katonai védőszenteket megjelenítő folyamatba. A szent lovagkirály föltűnése a mellet, hogy Dömötör és György szerepeltetése sem nélkülözi a magyar vonatkozásokat, a „legnemzetibb." László legendás alakja a magyar középkornak. A 12. századié)! folyamatosan a határok védelmezője, magyar katonák oltalmazója. Élettörténetéből különösen ismertek azok a jelentek, melyeken — hercegként — egy magyar leányt szabadít ki az őt elraboló kun fogságából. Még lovának a nevét is tudjuk, Szögnek hívták. így érthető, hogy a lován ábrázolt Lászlé)t választotta oltalmazójául a szegedi lovascsapat. Az ovális kép fölött a Szent Korona lebeg, mely küllemében a 18. századi fölfogást tükrözi. Stilizált mása a valódi magyar uralkodói jelvénynek. A képet növényi indák, akantuszlevelek, olajfaágak veszik körül.

26 1806-ból való a palánki német gyalogszázad hadijelvénye is. (6) Ha lehet mondani, ez ikonográfiái szempontból a „legáltalánosabb". Címerünk és a minden veszély közepette oltalmazó Mária képe tűnik föl rajta. A Mária-kép egészalakos, az ún. Immaculata

27 képtípus. Mária oltalom volt a nehéz háborús helyzetekben, ezért kérték ké)zbenjárását a katonák. Számos ábrázolásunk van, melyen úgy jelenik meg, mint Magyarország védasszonya. A többévszázados hagyomány egyik megnyilvánulása, hogy képe föltűnik a palánki gyalogszázad zászlóján. Kidolgozottsága miatt föl kell hívnunk a figyelmet a Mária-képet és a címert közrefogó növényi szimbólumokra, a különösen szép szőlőábrázolásra, a zászló szélén körbefutó búza- és szőlőmotívumra. A zászlé) a magyar érzések erősödésének is dokumentuma. Az 1806-ban szerveződött egység 1828-ban megszűnt, s csak 1843-ban szerveződött újjá.

28 Ekkor a zásztóról az eredeti német föliratot leoldották, és magyar szövegre cserélték. Az esemény tárgyi emléke az 1843-ból megmaradt, nemzetiszínű zászlószalag. A katonai zászlóink közül azok a legértékesebb hadi jelvényeink, melyek részt vettek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben. 1848-49-ben az országgyűlés határozata szerint a jogaiba visszahelyezett nemzeti színeket és magyar címert használja az egész ország. Megindult a nemzetőrség szervezése, folytak a toborzások. Ilyen alkalommal használhatták múzeumunk egyik legféltettebb emlékét, egy 1848-as, egyedi készítésű lobogót. (22) Valószínűleg 48 tavaszán, a mindenütt tapasztalható zászlóünnepek, -szentelések hangulatában varrták, és nem egy korábban már meglévő trikolor átalakítása. Egyszerű, egylapos, piros-fehér-zöld színű vászonlobogé). Záclor község számára csinálták és festették. Valamely helyi lakos munkája lehet. A „MÁRTI. 15-IK 1848." fölirata a korábban lezajlott, hamar legendássá válé), pestbudai eseményeket idézi. A „B" oldal üres. „A" oldalán koronás kiscímerünk. A címer barokkos megjelenésű. Csücskös talpú, ívelt oldalú, a pajzsfőnél csapott végződésű pajzson tűnik föl a piros-fehér/ezüst Árpád-sávos címerolclal, a hármas zöld dombon elhelyezett, koronábé)l kinövő kettős kereszt. A pajzson barokkos fölfogásban stilizált Szent Korona látható. Alatta olajés tölgyfaág. Körülötte a forradalmi napok egyik legáltalánosabb jelmondata: „BÉKE, EGYENLŐSÉG ÉS TESTVÉRISÉG." A nemzeti színek, a címer és a jelmondat hazafias, illetve forradalmi és polgári tartalma egyértelmű. Hasonlóan értékes 1848-49-es emlékünk egyik honvéd vadászzászlóaljunk zászlótöredéke. (21) A világosi fegyverletétel után darabjaira szabdalt hadijelvény része, melyet valamely hazabocsátott katona vihetett magával. Tulajdonosai biztonságukat kockára téve, a beszolgáltatási fölhívásoknak nem engedelmeskedve rejtegették, így élte túl az osztrák terror időszakát. Ereklyeként őrizték. Kis darabkájáról leolvasható a szabadságharc — már központilag szabályozott — zászlé)jának több jellemző vonása. Alapszíne fehér, pártázatai piros és zöld ékek, farkasfogak alkotják. Ezzel jött létre a körbefutó, nemzetiszínű díszítés. A töredék sarkában előtűnik egy barokkos keret részlete, mely, ha a részlet a valamikori zászló „A" oldalából való, akkor a címert, „B" oldal esetén, ha honvédzászló, akkor Mária a gyermek Jézussal képet, ha nemzetőrségi zászló, akkor egy megyecímert vett körül. Emlékünk az ún. „A" típusú, szabályszerű honvédzászlók közé sorolható." Egy másik töreáékünk a 26. zászlóaljtól maradt.

30 (20) Az olajfestmény részletéből megállapíthaté), hogy ez is az „A" típushoz tartozik. Barokkos keretrészlete és növényi motívumai általánosak. A háttér kék színe viszont arról árulkodik, hogy a zászlé) „B" oldalának darabjáról van szé). Ezeken kék háttér előtt a koronás magyar címer volt látható. A két említett zászlóclarabhoz hasonlóan, saját biztonságukat is kockára téve rejtegették az 1848—49-es forradalomban résztvevő, eredetileg 1806-ban vagy 1844-ben,

31 a szegedi polgárőrségnek készített zászlé)t. (8) A fehér selyememlékünket a 18. századot idéző, lángnyelves, piros-fehér-zöld pártázat díszíti. Közepén a magyar címer, fölötte a koronái lebegő angyalok tartják, alatta a már ismert olaj- és tölgyfaág. „B" oldalát a Madonna-kép ékesíti. A nemzeti jelképek és a hozzákap23 A zászlónak ez az oldala is megsemmisült. 24 Az ikongráfiai jegyek alapján elképzelhető, hogy a 19. században a zászlón megjelenő lovas Szent István király. 25 A zászló „B" oldalán Szeged szép, barokk címere látható. Körülötte évszám: 1806. 26 A zászlót folyamatosan használták Szegeden. Szerepelt még a millenniumi ünnepségeken 1896-ban és IV. Károly király 19l6-os koronázásán is. 27 Szeplőtelen fogantatás, azaz Mária a fogantatásától mentes volt az eredeti bűntől. 28 REIZNERJ. 114. 1. 29 Cs. KOTTRA Gy. 1999. 37.1. A munka összefoglalja az 1848—49-es zászlók jellemző vonásait. Megadja típusaikat, elterjedtségüket, használati körüket. A szabályszerű honvédségi zászlóknak két fajtáját különbözteti meg. Ezek közül az ún. „A" típus volt a gyakoribb. 30 208/885-ös számmal, egy keménypapírral fölerősítve került a múzeum anyagába. Ezen olvasható a fölirat: „1848/9 HONVÉD 26. ZÁSZLÓALJ ZÁSZLÓJÁBÓL". 31 Zászlószalagja 1844-ből való. Erről a fölirata tanúskodik: „A POLGÁRI ŐRSEREGNEK BÁBA ÁGNES MÁJUS 16. 1844."