Katkóné Bagi Éva - Orbán Imre: KÉT ÉVSZÁZAD ZÁSZLÓI. A szegedi Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményének katalógusa (Szeged, 2003)

Orbán Imre: A Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményében őrzött zászlók ikonográfiája - A 18-19. század emlékei

csolódó történelmi események miatt a világosi fegyverletétel után az elnyomó hatalom számára veszélyes volt. Valószínűleg Jópál József, egykori polgárőrségi kapitány viaszkos vászonba csomagolta a zászlót, és az 1848 előtt készült ezüst zászlócsúcsával, valamint az 1844-es zászlószalagjával együtt emésztőgödrébe rejtette. Innen került elő piszkosan, bűzösen, de mégis épen 1869-ben.

32 A zászló különleges értékét az adja, hogy részt vett a szegedi nemzetőrség 1848-49-es délvidéki katonai szolgálatában. Jelen volt a Szenttamásnál vívott lagerdorfi csatában. Gyűjteményünk másik katonai ereklyéje szintén egy zászlódarab. (34) A sárga alapon lévő fekete festéktöredék talán az osztrák kétfejű sas maradványa. 1878-ban a Boszniába bevonuló 46-os királyi gyalogezred hadi jelvénye volt. A műtárgyhoz illesztett leltári cédula szerint 1878. augusztus 16-án a bjalalováczi ütközetben bosnyák lövedékek által széttépett zászló maradványa. A zászlófoszlányt a helyszínről Lendvai Sándor hadnagy hozta haza magával. A katonai anyag bemutatása végén egyedisége miatt megemlítjük a monarchia flottájának matrózaitól származó, kisméretű zászlót. (55) Az előbb kereskedelmi, majd hadihajó magyar nemzetiségű legénysége készítette 1914-ben. Elemei a zászlók általános szimbolikáját követik. Értékét az adja, hogy nem a zászlókészítés szabályait jól ismerő valamely műhely alkotása. Magyar matrózkezek munkájának nyomát viseli. Alkotcá a zászlókészítés mikéntjéről valószínűleg autodidakta mé)don szereztek ismereteket. Látták, használták ezeket a jelvényeket, s az így szerzett tudás és szubjektív érzéseik, hazaszeretetük tükröződik e kis, mindössze 50 cm x 52 cm-es zászlócskán. Céhemlékek, testületi zászlók A céheket alakulásuktól fogva nagyon erős vallási kapcsolatok jellemezték. A szervezetek megkövetelték tagjaiktól ennek külső gyakorlatokban történő megvallását. Vasárnap misét hallgattak, közösen jelentek meg bizonyos ünnepeken, együtt vettek részt körmeneteken. Támogatták az egyházközséget, esetleg a templom bizonyos oltárát is. Halottaikért, az országért, városért, uralkodé)ért miséket mondattak. Mindezek költségeit közösen fedezték. Erős vallási elkötelezettségük fő tárgyi kifejezői voltak a zászlók. Ezek emellett tükrözték még szakmai hovatartozásukat, hazafias elkötelezettségüket, a városhoz, Szegedhez való ragaszkodásukat?

5 A hazafias kötődést, Szeged szeretetét a magyar és a városcímer használatával jelezték. A rendelkezésünkre álló anyagon ez folyamatosan megfigyelhető. Talán nincs is olyan emlékünk, melyen e címerek hiányoznának. Általában kis, ovális pajzsokon tűnik elő a kettős keresztes, Árpád-sávos állami jelvényünk és Szeged címere. Különösen a magyar címer megjelenítésére szívesen használták a zászlócsúcsokat. Ezeken a kereszt mellett leggyakrabban Magyarország színes, festett jelképe tűnik föl. A Magyarországhoz való hűséget kifejezik még nemzeti szentjeink, Szent István és Szent László király, valamint Szent Imre herceg ábrázolásával. Erre később még kitérünk. A céhzászlók másik jellemző vonása a szakmai hovatartozás megjelenítése. Az önmegnevezés mellett a zásztókon a nemzeti és városi jelképekhez hasonlé) ovális mezőkben láthatók a különböző iparágak legfontosabb szerszámai. Ha keresztbe fektetve látjuk a munkaeszközöket, az az összetartozás szimbóluma.

34 így jelenik meg a lakatos és puskaműves céh zászlóján [1797] külön-külön mezőben két-két egymáson keresztbe fektetett kulcs és pisztoly (3), a kalaposokén [1817] férfi és női mellképek (12), a takácsokén [1822] három háromszöget alkotó, színes (piros-fehér-zöld) fonalat magába foglaló vetélő (11), a fazekasokén [1827] edények (14), az asztalosokén [1829] körző, derékszög és gyalu (15), a tímárokén [1830) bőrdarab és egy juh vagy borjú (16), a kerékgyártóként [1838] kerék (17), a késesekén [1840] egymáson keresztbe fektetett kardok, kés és villa (18), a kádárokén [1854] hordó és szőlőfürt (25), a kötélgyárté)kén [1853] kötélveréshez használt kampók és gerebenek (24), a mészárosokén [1857] egymáson keresztbe fektetett bárdok és egy ökörfej (26), a szabókén [1862] nyitott szabó- vagy posztónyíró olló (27. sz.), a cipészekén [1863] csizma és női cipő (28. sz.). Az 1860-as évek végétől és az 1870-es évek elejétől ezeket a hagyományokat viszik tovább a céhek fölbomlása, feloszlatása után megjelent szakmai testületek zászlói. 3d Ikonográfiái szempontból leggazdagabbak a vallásos tárgyú motívumok. Ezek a képek jórészt a 18. század barokk mintáit éltetik tovább. Alkotóikat nem ismerjük, valószínűleg a többnyire naiv megfogalmazások valamely helyi művész keze munkájának nyomait őrzik. A képek minták alapján készültek. Egyedi, vidékünkre jellemző vonásokat alig mutatnak. Érdekességük abban van, hogy a megrendelők a különböző lehetőségek közül miért éppen az adott jelenetet választották, mennyiben sikerült ezzel mesterségük egy-egy vonását kifejezniük, illetve a téma megjelenítése mennyire részletező. Zászlóinkon gyakori a Szentháromság-ábrázolás. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek, a Szentháromság a keresztény hit alapja. Egy olyan, lényegében keresztény, vallásos testületnek, mint a céh, zászlaján való ábrázolása teljesen természetes. Ezeken a képeken a Szentháromság a mindenség fölött trónol. Az Atya és a Fiú lábát az ezt jelképező földgömbön, gömbökön, boltozatokon nyugtatja. A megdicsőült, halottaiból föltámadt Jézus félig ruhátlanul, fiatal férfiként jelenik meg. Kezében a keresztény világ legáltalánosabban elterjedt szimbólumát, megváltó halálának az eszközét, a keresztet tartja. Az Atya idősödő emberként tűnik föl. Kezében a mindeneket vezérlő jogar látható. Feje fölött a Szentháromság egységét jelképező, háromszög alakú glória. A Szentlelket egy fehér galamb szimbolizálja. Mögötte dicsfény. (14, 17) 32 A vastag, tömör ezüstcsúcsot, a szintén ezüst zászlórojtokat Kohlmann kékfestő, a telek 1869-es tulajdonosa sógorának, Kiss István váci papnövendéknek adták. Kiss valószínűleg tanulmányai költségeit fedezte a talált ezüstneműkből. 33 Szeged megyeszékhely, mint jelentős gazdasági központ számos céhvei rendelkezett. Ezekről, szokásaikról lásd REIZNER J. III. 449-476.1., POZSÁR I. 58-90.1. 34 A keresztbe fektetett munkavégző szerszámok motívuma egészen a 20. század közepéig föllelhető. A munkásmozgalmi emlékek is élnek majd ezzel a jelképpel. 35 így például az Egyesült Férfi és Női Szabó Testületnek 1869-ben készült bordó zászlóján a mesterségre nyitott szabóolló utal. (31 )