Katkóné Bagi Éva - Orbán Imre: KÉT ÉVSZÁZAD ZÁSZLÓI. A szegedi Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményének katalógusa (Szeged, 2003)

Orbán Imre: A Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményében őrzött zászlók ikonográfiája - A 18-19. század emlékei

SZENT GYÖRGY VITÉZ! SZEGED VÁROS OLTALMAZÓJA, LÉGY POLGÁR SEREGÜNK MEGOLTALMAZÓJA. HA ÍNSÉG, ELLENSÉG RÁNK AKAR ROHANNI, ERŐT S BÁTORSÁGOT AKKOR SIESS ADNI!" A két egyidőben keletkezett vers szerzőjét ismerjük: Farkas András, a polgárőrség poétája. Ebből ered, hogy hasonló formai és tartalmi jegyeket mutatnak. Mint a már idézett 1790-es vers, ezek is a népköltészet formai elemeit hordozzák. Verselésük hangsúlyos, magyaros, szakaszaik négy sorosak, négy ütemű tizenkettesek, rímeik párosak (A+A+B+B). Ugyanakkor képeik nem népiesek. Mint az 1790-es elődjük, ezek sem művészi alkotások. Mondanivalójuk a fontos. E tizenhat sor Szeged polgárosodásnak, a lakosok polgári öntudatra ébredésének zászlókon megjelenő dokumentuma. Szeged polgári öntudatának meghatározó eleme a keresztény, római katolikus szemlélet. Ezt tükrözik a „nagy vitéz Dömötör", „Szent György vitéz", „oltalmazó" megszólítások; a Györgyhöz és Dömötörhöz intézett kérések: „légy gondos vezérünk", „légy seregünk megoltalmazója", „erőt s bátorságot akkor siess adni" és a „fel is szentelte" igénk. Világlátása erősen vallásos. E tradicionális érték mellett tűnnek föl a városlakók öntudatának további elemei: a haza, a polgárság, az összefogás. Az első vers első versszakának utolsó sora hirdeti az összefogást: „Mert javáért Szeged mindenét fölszányd," majd megjelenik az egész aktusnak, a zászlőkészítésnek, a minden fölszánásának az igazi oka, a „hazánk szeretetének" a gondolata. E téren hasonló módon határozott a második szövegünk. A polgárság, az összefogás, a haza képe itt már az első sorokban föltűnik: „a polgárok egyszerre fölköltek, hazánk szükségére." A képeket erősíti a többes szám 1. személyt kifejező birtokos jelző: „hazánk". A sor egyértelmű utalás a háborús helyzetre. A leghatározottabb kép a második versszak „polgár seregünk "kilejezese. • A két védőszent (György és Dömötör) sajátos patrónusa a szegedieknek. A fölsővárosi gyalogszázad zászlaján Szent György

14 vitéz alakja tűnik elő. Szent György ősidők óta határozott tisztelettel rendelkezett a Tisza-Maros mentén. A kultusz terjesztője Szent Gellért, akire a vidék megtérítésének a föladata hárult. Püspöki székesegyházát is György tiszteletére szentelte. Szegeden a 13- századtól temploma volt. A hagyomány szerint az Ajtony ellen Oroszlámosnál küzdő Csanádot

16 a megjelenő Szent György oroszlán képében segítette győzelemre. A kép teljesen hagyományos fölfogáséi. Gazdag ikonográfiái részletességgel jeleníti meg a lovagszent életének a legáltalánosabban ismert mozzanatát. Az ovális alakú olajfestményt pálmaágakból képzett kartus veszi körül. György ágaskodó fehér lovon ül, és lándzsájával a király lányát elnyelni akaró, sátánt jelképező sárkány szájába döf. Györgyön 18. századi katonai öltözék, páncél, sisak, vértanúságára utaló vörös köpeny van. A sárkány leginkább egy vízi élőlényre emlékeztet. A háttérben hegyes, erdős táj, a hegyoldalban egy barlang, mely a szörny laké)helye. Föltűnik a sárkány által sanyargatott, képzeletbeli Silena város képe. Az emeltes épületek gazdag, rangos települést sejtetnek. A városfal előtti mezőn az áldozatul fölajánlott imádkozó királylányt látjuk. A mennyei szféra támogatását a felhők közül előtűnő angyalok jelzik. A vidéki festő, jó érzékkel, a rendelkezésére álló eszközöket fölhasználva (a lándzsa vonala, az angyalok tekintete, György és a ló nézése, a királylány testtartása) figyelmünket a sátán legyőzésének pillanatára irányítja. Reizner János

1 tudósítása szerint a palánki magyar gyalogszázad zászlajának „A" oldalán a másik híres katonaszent, Szent Dömötör volt látható. Dömötör szegedi tisztelete egyértelmű. Ma még sok kérdés tisztázatlan a magyar vallási életben érvényesülő bizánci hatásokkal kapcsolatban, de bizonyosan keleti ösztönzésre honosodott meg a vértanú szent tisztelete már a legkorábbi időkben a Tisza partján. Ennek megnyilvánulása, hogy templomot dedikáltak neki, s Szegednek, mint városnak a védőszentje lett. Ezt a szerepét hangsúlyosan egészen a 20. századig megőrizte.

19 Sajnos az ábrázolás mára elenyészett. A Szent György- és Szent Dömötör-tisztelet párhuzamai viszont arra engednek következtetni, hogy Dömötör képe hasonló lehetett Szent Györgyéhez. A két katona szent és vértanú tiszteletében ugyanis számos azonosság van. Kultuszuk egy évezreden át öröklődött a magyarság hitéletében. Kettőjük kapcsolatát tekintve figyelemre méltó példa a Szent Korona, ahol György és Dömötör egymás pandantjai.

20 Ilyen együttes szereplést tételezhetünk föl az 1806-ban készült és ugyanannak a Farkas Andrásnak a verseivel föliratozott két gyalogsági zászló esetében. Talán még a képek festője is megegyezett. E szerint a palánki század zászlóján a lovon ülő Dömötör volt láthaté), amint éppen az óriás alakjában megjelent sátánt legyőzi. A jelenet itt is természeti környezetben lehetett elhelyezve. A mennyei szférát angyalok szereplése jelezhette. A háttérben talán még az egyik csodája folytán az ellenségtől megmentett szülővárosának, a pannóniai Sirmiumnak

21 stilizált látképe is föltűnhetett.

22 Reizner beszá13 Szegedet általában erős polgári öntudat jellemezte. Letelepedésnél, polgárjog megadásánál nemes és nem nemes között a születés semmi előnyt vagy hátrányt nem jelentett. 14 Szent György nagyvértanú. Kis-Ázsiában katonaként szolgált. A 303-ban kezdődő, keleten rendkívül véres keresztényüldözéseknek esett áldozatul. Lefejezték. Képe látható a Szent Koronán. 15 Cs. SEBESTYÉN K. 75.1. 16 Csanád 1008-ban (más nézet szerint 1028 körül) Szent István király csapatainak vezéreként legyőzi a királyi hatalmat nem tisztelő, Maros-vidéki főurat, Ajtonyt. 17 Keizner János 1883-1904 között a szegedi múzeum igazgatója. 18 Dömötör a keresztény ókor nagyvértanúja. Katona volt, így katonák védszentje lett. A 303-ban kezdődött üldözéseknek esett áldozatul. Egy óriás alakjában magát a sátánt győzte le. A pogány császár pribékjei lándzsával ölték meg. 19 Erről lásd részletesebben BÁLINT S. 1975. 12-13. 1. 20 KOVÁCS É. - LOVAG ZS. 23.1. 21 Dömötör szülőhelye. A legendája szerint, amikor a várost a gótok ostrom alá vették, Dömötör megjelent a védők soraiban. Segítségével legyőzték a támadókat. Mint láttuk, hasonló csodáról Szent György esetében is tudunk. A támadó ellenséget legyőző Dömötör szerepeltetése a Habsburg birodalomnak és a magyar egységeknek a támadó francia csapatokkal vívott élethalálharca közepette indokolt. 22 A föltételezéssel kapcsolatban azonban megjegyezzük: a zászlók alakjai, színei eltérőek, más a középkép keretezése. Ez fölvetheti, hogy a védőszent megjelenítésének programja is eltérő. A versek azonos szerzősége és mondanivalója viszont inkább a főszövegben közölt elképzelést támasztja alá.