Katkóné Bagi Éva - Orbán Imre: KÉT ÉVSZÁZAD ZÁSZLÓI. A szegedi Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményének katalógusa (Szeged, 2003)
Orbán Imre: A Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményében őrzött zászlók ikonográfiája - A 18-19. század emlékei
ORBÁN IMRE A MÓRA FERENC MÚZEUM TÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYÉBEN ŐRZÖTT ZÁSZLÓK IKONOGRÁFIÁJA A szegedi Móra Ferenc Múzeum textilgyűjteményének egyik legfontosabb egységét a zászlók, lobogók és zászlószalagok alkotják. Találhatók közöttük katonai, céh-, különféle egyesületi, testületi, emlék-, választási és pártzászlók, lobogók. Ábrázolásaik, fölirataik, jelmondataik, gyakran színük, alakjuk is tudósítanak bennünket, kikhez kötődtek valamikor, milyen értékrendi, világnézeti, társadalmi üzenetük volt. Készítésük módja, anyaguk, a munka igényessége arról árulkodik, milyen anyagi áldozatot hoztak megrendelőik, alkotóik. A 18. század végétől a 20. század végéig terjedő mintegy kétszáz év során nyomon követhetjük zászlóink szimbolikájának az alakulását, díszítő elemeinek a változásait. Láthatjuk a zászlók és lobogók társadalmi szerepét s rajtuk keresztül a magyar történelem szerencsés és kevésbé szerencsés eseményeit. A 18-19. SZAZAD EMLÉKEI Katonai zászlók Emlékeinkből is kitűnik, hogy a katonai zászlók ebben az időszakban nem voltak egységesek. Ez különösen igaz a nem reguláris csapatok esetében. Általában selyemből készültek, színeik változatosak: fehérek, kékek, zöldek, pirosak és nemzetiszínűek. A régi hagyományokat őrizve többnyire fecskefarkúak, de van közöttük téglalap és négyzet alakú is. Gyakran találunk rajtuk rojtokat és bojtokat. Nemzeti jellegüket a körbe futó, piros-fehér-zöld szegély, a magyar címer és a Szent Korona adja. A zászlók helyi kötődését a. föliratok mellett jelvények, az adott közösség címerei jelzik. A címert, jelvényt díszítő elemek veszik körül, vagy angyalok tartják. A díszítő elemek között a szövetek mintázata mellett főként növényi motívumok szerepelnek. A növények között olaj- és tölgyfaágakat, akantuszleveleket, szőlőindákat és -fürtöket, búzakalászokat, virágokat találunk. Közülük az akantuszleveleknek a 19- században kizárólag ékesítő szerepe lehetett. Már nemigen élhetett az ősi elképzelés, miszerint a mediterrán vidékeken honos, folyamatosan zöldellő növény az é)rök élet kifejezője. Más esetekben a növényi elemek üzenetet közvetítenek. Közismert a szőlő jelentése. A szőlő a búzakalásszal együtt (bor és a kenyér) az Oltáriszentség szimbóluma. Ha magában látható, a hajdani rendkívül szerteágazó jelentéstartalmábé)l az 1800-as években a bő termést, a gazdagságot, a katonai emlékeken a gyümölcsöző, sikeres szolgálatot jelképezi. A gazdag jelentéstartalmú tölgy- és olajágak 1 szerepeltetését önmagában indokolja, hogy ezek a magyar címer gyakori kísérőelemei. A pálmaágat a 19. századi ember is a vértanúsággal, önföláldozás gondolatával kapcsolta egybe. A legáltalánosabban elterjedt szimbólum tehát a magyar címer a Szent Koronával. A korona formája eltér a ma már közismert Szent Korona-képtől. A különös tiszteletben tartott uralkodói jelvényt ugyanis a legritkább esetben lehetett látni, s így élethű rajzok, festmények nemigen készültek róla. A zászlókon megjelenő képei ugyan hordozzák a korona fő elemeit, összességében mégis inkább egy elképzelt vagy stilizált barokk uralkodói diadémra hasonlítanak. Múzeumunk műtárgyai közül a korona legsikerültebb ábrázolása egy 1790-es lovassági zászlón van. (2) A zászlót annak emlékére készíttette Szeged városa, hogy a magyar uralkodói jelvény hazakerült. 1784-ben ugyanis II. József Bécsbe vitette, és a hagyományos értékeihez ragaszkodó magyar fölfogás szerint „méltatlan" módon, mint valami közönséges ékszert a kincstárban őriztette. A király halálos ágyán egyebek mellett beleegyezett a Szent Korona Budára történő visszaszállításába. Zászlónk tehát abban az országos örömhangulatban született, midőn a koronát 1790 februárjában, hat évi távollét után, fényes külsőségektől kísérve, diadalmenetben, hálaadó misék és népünnepélyek közepette Budára szállították. Itt három napig közszemlére helyezték ki. Sokan fölkeresték. Ilyen nagy tömeg egyszerre ekkor láthatta először. Rajzok is készültek róla, melyek világossá tették, milyen nagy különbség van az eddigi korona elképzelések és a valóság között. A lovassági zászlón lévő ábrázolás készítője vagy személyesen látta, és ez alapján vagy valamely metszet után festette a lovassági zászló középképét. Sem előtte, sem ezt követően a 19. századból nem ismerünk ilyen élethű és sikeres Szent Korona-képet szegedi zászlókról. Fontos, hogy a lovassági zászlón a Szent Korona nem a címer részeként, hanem Magyarország önálló jelképeként tűnik föl. Az 1 A tölgy a magyar táj ősi fafajtája. Az erő, az örök élet jelképe. Levele, termése gyógyító erejű. Az olajág a Noé bárkájához visszatérő fehér galambról ismert. Innen leginkább egy ország és nép életéhez föltétlenül szükséges békét, egyetértést, kibékülést jelképezi. 2 A zárójelben közölt számok a zászló, lobogó katalógusbeli sorszámát jelzik. 3 KOVÁCS É. - LOVAG Zs. 15. 1.
