Zombori István szerk.: Az értelmiség Magyarországon a 16.—17. században (Szeged, 1988)
R. Várkonyi Ágnes: Pázmány és Erdély a törököt kiűző háború eszmei megfogalmazásában
kozásban egy eddig ismeretlen Pázmány körvonalai rajzolódnak elénk. Új források kerültek eló', új szempontok merültek fel. Akárcsak vázlatos ismertetés helyett, csupán annyit hansúlyozhatunk, hogy ezek szerint Pázmány több szállal kötődik a magyar politikai kultúra széles és hosszú távú törökellenes vonulatához. Ezek fontosabb összetevó'i röviden a következőkben foglalhatóak össze. 1. A szülőváros, Várad, Erdély kapuja és az ifjúi tanulmányok városa Kolozsvár a törökkel küzdő és múltjához ragaszkodó Magyarország képzetével egybeforrva formálta Pázmány személyiségét. Őry Miklós meggyőzően bizonyította, hogy Pázmány élete végéig változatlan ragaszkodással emlegeti Váradot — amint ő nevezi „szerelmetes hazáját, a mennyei királyné asszony városát", „mert szólatlan kisdedségének tejét őbenne szopta, felserdült gyermekségét kebelében töltötte, és sok vér szerint való atyafiságának záloga most is benne vagyon". Amikor ő a kolozsvári jezsuita kollégium növendéke lett, még élt Báthory István. Itt különösen Szántó Istvánnak a bécsi egyetem egykori filozófiaprofesszorának a Magyarország török harcait, annak nemzetközi jelentőségét heves patriotizmussal hirdetett elvei voltak rá nagy hatással, hangsúlyozta Bitskey Pázmány-könyve. A Missio Transylvanica történetéről folyamatosan, igen magas színvonalon feltárt források szerint Szántó Bécs ellenében Báthory István koncepcióját szolgálta. Szemben állt a császárváros német jezsuita csoportjával, és magáévá tette Báthory Istvánnak a pápa segítségével nemzetközi szövetséget szervező elképzeléseit a török európai hatalmának visszaszorítására. További kutatásoknak kell majd eldöntenie, hogy vajon számolhatunk-e — ha közvetett úton is — és mennyiben a Báthory-hatással, Pázmány eszmei fejlődésében. 2. A 15 éves háborút Pázmány Bécsben és főleg Rómában élte végig. Az 1590-es években Róma a török ellen a távoli Erdélyben vívott háború egyik központja is. VIII. Kelemen pája jelentős pénzösszegekkel és nagy diplomáciai tekintélyével támogatja a háborút, s missziókat küld nemcsak a Balkán félsziget rabságban szenvedő népeihez, hanem a fejedelemséggel szomszédos Moldvába és Havasalföldre is. Lehetetlen, hogy Pázmány ne kísérte volna figyelemmel elhagyott hazája sorsdöntő eseményeit. Későbbi leveleiből az adott évek nemzetközi politikájának híradásai is összeállíthatók lehetnének. Tudnia kellett tehát a nemzetközi törökellenes lígatervekről is, 1600 és 1620 között 11 ilyen terv született. A legjelentősebb, Sully javaslata 1607-ben. Ezt tárgyalta a pápa és elfogadta az erdélyi fejedelem is. Ezek a tervek ugyan még mind irreálisak és kiviheíeílenek. De mégis hatottak. Azt a benyomást keltették, hogy egész Európa készülődik a török ellen. Pázmány ismeretes nemzetközi szövetségtervezete 1632.