Zombori István szerk.: Az értelmiség Magyarországon a 16.—17. században (Szeged, 1988)

R. Várkonyi Ágnes: Pázmány és Erdély a törököt kiűző háború eszmei megfogalmazásában

R. Várkonyi Ágnes : PÁZMÁNY ÉS ERDÉLY A TÖRÖKÖT KIŰZŐ HÁBORÚ ESZMEI MEGFOGALMAZÁSÁBAN A magyarországi értelmiség történetében döntő jelentőségű nagyszombati egyetem alapítólevelébe Pázmány a következő súlyos kitételt foglalta : az egyház erősítése és az ország kultúrájának emelése szándékával létesített egyetem székhelyét, „ha idők múltával Isten Magyarországot felszabadítja a török iga alól és alkalmasabb város kínálkozik az egyetem számára, legyen szabad az egyetemet oda áthelyezni". Vajon ekkor, 1635-ben, milyen reálpolitikai meggondolásból számíthatott Pázmány a török kiűzésére és Magyarország egységének megvalósítására? Megélte több nemzetközi törökellenes szövetségi terv látványos kudarcát. Láthatta maga körül a gyors sikerek után az értelmetien pusztításokba fulladó 15 éves háború kiheverhetetlen következményeit. Az oszmánok ellen kivont fegyvereket, miként Lepanto után nyugaton, itt Közép-Európában is egymás ellen fordították a keresztények. À Habsburg birodalomba tagolódó királyság és a fejedelemség szemben álló táborokhoz tartozik és még csak most kezdődik a harmincéves háború úgynevezett francia szakasza. Tíz esztendeje sincs, hogy Bécs és Isztambul megkötötte a szonyi békét. 1634-ben pedig az országgyűlés törvénybe iktatta, hogy a végeken szigorúan büntetendő cselekedet minden harci kezdeményezés. Milyen meggondolásból számol Pázmány 1635-ben mégis már nem a királysággal és fejedelemséggel, hanem Magyarországgal, miközben tudjuk, hogy Kemény János sokat idézett sorai szerint nemcsak elismerte, hanem az adott történelmi körülmények között szükségesnek is látta a másik magyar állam, az erdélyi fejedelemség fennállását? Előadásunk szűk keretei között ezekre a kérdésekre két nagy terület vázlatos áttekintésével keressük a választ. Egyrészt a Pázmány kutatás idevágó néhány új eredményét vesszük számba. Másrészt megvizsgáljuk, hogy kimutatható-e összefüggés Pázmány elgondolásai és az országegység megvalósításán fáradozó királyságbeli és erdélyi politikusoknak a fejedelemség helyzetét az országegyesítés szempontjából mérlegelő elgondolásai között. Ismeretes, hogy a Pázmány kutatások reneszánszának is tekinthető utóbbi évek nemzetközi és hazai kutatási eredményei nyomán sok vonat-