Zombori István szerk.: Az értelmiség Magyarországon a 16.—17. században (Szeged, 1988)
Rókay Péter: Fábián Literátus, Cserni Jován íródeákja. – Ábrázolások és tények
11. Markov M., Smutnoe vreme, 1, Car, 340—2. Knjiga od ljudske köze, 492, Prosveta, Beograd, 1976—1978 1 . E művet a Knjizevne novine kiadó vállalata 1987-ben újra kiadta12. Czimer K., Cserni Jován cár Szegeden, Hadtörténelmi közlemények, (1892), 655—688; Bánkúti I., Az Alföld népének harca a török hódítók ellen a mohácsi csata után 1526—1527, Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae, Sectio Historica II, 1957, 15—31 ; Santo I., Buna cara Jovana Nenada 1526/27. godine, Zbornik Matice srpske za istoriju, 12, 1975, 19—33. 13. Spomenica, 28—29. Ennek szerzőjét Iviécsel azonosítják: Popovic J. D., Vojvodina u tursko doba, (Vojvodina, I,) Novi Sad, 1939, 204, 148. jegyzet; Vasié A., Bibliografija radova Dr AJekse Ivica, Istrazivanja, 10, 1983. 300, 360 sz. Úgy látszik a Sp*omenica nyomán: Sokcié, i. m., 5; Vö.: Pekié P., Povijest Hrvata u u Vojvodini od najstarijih vremena do 1929. godine, Zagreb, 1929, 38—39, továbbá: Popovic, 1939,193. 14. Pl.: Ivic A., Iz istorije Srba u Ugarskoj, IV, Letopis Matice srpske, 85 (1909), 259; 51; u. ő., Istorija Srba u Ugarskoj od pada Smedereva do seobe pod carnojevicem (1459—1690), Zagreb, 1914, 57; u. ő., Cetiristogodisnjica cara Jovana Nenada, Brastvo, 21 (1927), 110—112, 114; u. ő, Istorija Srba u Vojvodini od najstarijih vremena do osnivanja Potisko-pomoriSke granice (1703), Knjige Matice srpske, 50, Novi Sad, 1929, 69, 74—77. 15. Szentkláray J., Levelek Csernoevics Nenád (Iván czár) a „fekete ember" történetéhez, Történelmi tár, 6 (1885), 511, IV. sz. Popovié, 1939, 195—196 helyesen. U. ő, 1957, 139—140, 143 tévesen fordítva. 16. I.m.,516,IX.sz. 17. Jovanovit R., Pokret pod carem Jovanom Nenadom i politicki problem postanka Austrije kao velike sile. Befejezetlen doktori értekezés 1909 és 1914 közt kelet; kezett kézirata a Szerb tudományos akadémia levéltárában 9830 sz. alatt, 267. Ő Fábiánt Hoberdanecz személyi titkárának tartja. 18. Szentkláray, i. m., 506—508, I. sz; Laszowski E., Monumenta Habsburgica regni Croatiae, Dalmatiae, Slavoniae, I, Monumenta spectantia históriám Slavorum Meridionalium, 35, Zagreb, 1914, 56—58, 60. sz. Vö. Ivié, 1927, 110; Spomenica, 17, 28—29; Popovic, 1939, 193, 50. jegyzet u. ő, 1957, 137. 19. Simonyi E., Magyar történelmi okmánytár londoni könyv- és levéltárakból 1521—1717, Magyar történelmi emlékek, 1/5, Pest, 1859, 78—79, 83—84, 7. sz. Popovic, 1939, 193, 50. jegyzet, u. ő, 1957, 138. 20. Ivic, 1914, 57,29. jegyzet. 21. Wenzel G., Szerémi György emlékirata Magyarország romlásáról 1484—1543, Magyar történelmi emlékek, TI/1, Pest, 1857, 143—144. 22. I. m., 163. 23. Ivic, 1927, 114,22.jegyzet. 24. Sanudo, M., Diari, 45, Venezia, 94. Jovanovic, i. m., 267 ezt az adatot Dólity Jovánra vonatkoztatja, aki szerinte pap volt. Ő azonban Dolity „castellanus" címét tévesen „capellanus" -nak olvasta. Ő az egyetlen egyszersmind, aki Jován cár tanácsadóját görögkeleti papnak tartja. Vele szöges ellentétben Pekic, Povijest Hrvata, 39 Cserni Jovánt is katolikusnak tartja Fábián katolikus volta miatt. 25. Ivic, 1929, 69. Ugyanígy: Dinié—Knezevié D., Prilog prouéavanju pokreta Jovana Nenada, Godisnjak Filozofskog fakujteta u Novom Sadu, 7 (1962—1963), 25. 26. Sörös P., Frangepán Ferenc kalocsai érsek és egri püspök, századok, 1917, 429— 471; 545—576. 27. Szentkláray, i. m., 511, IV. sz; Ivic, 1909, 51 ; u. ő, 1914, 57; u. ő, 1927, 111—112; u. ő., 1929, 69; Spomenica, 30; Popovic, 1939, 195—196; Popovic J. D., Srbi u Vojvodini, I, Od najstarijih vremena do karlovackog mira 1699, Novi Sad, 1957, 136 passim. Jovanovic, i. m., 267 tévesen. V. ö. a 24. jegyzettel. 28. Ivic, 1927, 114, 22. jegyzet. Popovic, 1939, 204; uo. 1957, 150. Spomenica, 29 téve-